Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Olajnövények termesztése - A napraforgó

A napraforgót - 10-12 kg/ha vetó'magmennyiséggel - sorban vetjük, 60-70 cm-re. A vetés mélysége lazább talajon 6-8 cm, kötöttebb talajon 4-6 cm. Az optimális tenyészterület a fajtától, a talajtól és annak tápanyag ellátottsá­gától függó'en változik. Öntözés nélkül 60-70 cm sor, és 30-35 cm tó'távolság a legkedvezó'bb. Hazai fajtákból ha-ként általában 36-40 ezer, szovjet fajtákból 40-42 ezer a kívánatos tó'szám. Öntözés esetén 42-45 ezer növényszámmal szá­molhatunk (60x30, vagy 60x35 cm). A kívánatos növényszámot mind öntözéssel, mind análkül biztosítani kell, ugyanis a termés alakulásában a tó'számnak döntő' a szerepe. Kisújszálláson közvetlénül három éves rizs után, négy fajtával és négy tenyész­terület nagysággal beállított ksiérlet eredményét a 15. táblázat tünteti fel. Az öntözés barázdáson történt. Évente két-két alkalommal, 150 mm-es idénynormá­val. A vizsgált két szovjet fajta a 70x35 cm (40.800 tó'/ha) esetén adott szignifikán­san legtöbb termést. A két hazai fajta optimális tenyészterülete 70x35 és 70x45 cm (illetve 40.800 és 31.700 tó'/ha) között váltakozott. A szárazanyagra vonatkoztatott olajtartalom alakulását a fajták és a tenyész­terület vonatkozásában a 16. táblázat tünteti fel. Amint az adatokból megállapítható, az Iregi olajhozama a kísérlet mindkét évében a 70x45 cm-es tenyészterületü kezelés esetében a legtöbb, de a két nagyobb tenyészterületü kezelés olajhozama között egyik évben sem volt meg­bízható különbség. A VNIIMK 6540-es olajhozama az elsó' évben a 70x35 cm-es kezelés esetében szignifikánsan a legjobb, mig a második évben ugyancsak az elólsbi kezelés olajhozama volt a legtöbb, de a tenyészterület szűkítése (70x25 cm-re) nem okozott megbízható terméscsökkenést. A további növelés viszont (70x45 cm-re) szignifikáns terméscsökkenést eredményezett. A Krasznodari 1646-os a kísérlet mindkét évében a 70x35 cm-es tenyészterület esetén biztosított leg­több olajtermést. A 15. és 16. táblázat adatait összevetve kitűnik, hogy bár szemestermésben az Iregi többet terem mint a VNIIMK 6540-es, az olajhozam szempontjából azonban mégis ez utóbbi fajta termesztését kell eló'térbe helyezni egyrészt a két év átla­gában jelentkező' hektáronkénti 70 kg-os olaj több letért, másrészt - mivel az Ireginél 5,6 q/ha-val kevesebb a szemtermés mennyisége, melynek betakarításá­val, mozgatásával, - ipari feldolgozásával járó költségek megtakarítása igen kedvezó'en hat az egységnyi olajhozam alakulására. Végeredményben az olajhozam kétévi összesített eredménye alapján az adott kö­rülmények között öntözéssel a 70x35 cm-es tenyészterületre vetett - ha-onkénti 40.800 növényállományu - VNIIMK 6540-es fajta termesztése látszik legindokol­tabbnak, mig a hazai fajták közül az Iregi termesztésével lehet legjobb ered­ményt elérni. 124

Next

/
Thumbnails
Contents