Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Olajnövények termesztése - A napraforgó
Csirázási hőigénye 2-3 C°. Szikleveles állapotban elbírja a gyengébb fagyokat, de a már lomblevéllel rendelkező növény nem. A fagykárt szenvedett növény fejlődése lelassul és rendszerint elágazóvá válik. Főtermőtája a Nyírség, a Mezőföld és vele szemben a Duna bal partja. Az utóbbi években vetésterülete az Alföldön fokozatosan növekszik. Talajigénye A napraforgó erőteljes gyökérrendszere amellett szól, hogy a talaj vízkészletét és tápanyagát nagymértékben kihasználja, a nyers ásványi tápanyagokat is jól feltárja. E tulajdonságából ered, hogy a talaj iránt nem túlzottan igényes, és a szárazságot még aszályos idő esetén is jól bírja. Ezen tulajdonságánál fogva legtöbb esetben a gyengébb minőségű talajokon és általában olyan elővetemények után kerül elvetésre, melyek az igényesebb növények számára már nem megfelelőek. A sivár futóhomok és a rossz minőségű szikes talajok kivételével, minden talajon sikerrel. termeszthető. Rendkívüli alkalmazkodó képessége miatt üzemeink többsége még ma is "puffer" növényként kezeli. Igazán jó termést azonban jó trágyaerőben levő, gondosan müveit talajokon ad. Vízigénye A napraforgó vizigényes növény, erőteljes és mélyrehatóié gyökérzetével a talaj vízkészletét teljesen kimeríti. Innen ered "talajzsaroló" elnevezése. Vízigénye fajtától és trágyázásától függően változik. Az Iregi fajta transzspirációs együtthatója 300-350 i/kg, mig a szovjet fajtáké 300-400 l/kg. Evapotranszspirációs együtthatója 400-530, illetve 500-600 l/kg. A napraforgó tenyészidő alatti vízigénye: 400-450 mm. A szemre termesztett fővetésü és a zöldtömegre termesztett másodvetésü napraforgó halmozott vízfogyasztásának alakulását a 14.sz. ábra, mig a pentádon- kénti vízfogyasztásának menetét a 15. sz. ábra tünteti fel. Helye a vetésforgóban Az előveteményre nem válogatós, jó agrotechnikával minden növény után sikerrel termeszthető. Ugyanakkor a jó előveteményt meghálálja. Kísérlet keretében az őszi búza után termesztett napraforgó 30%-kal múlta felül, a közvetlenül rizs után vetett napraforgó magtermését. Bár önmagával jól megfér a betegségek és kártevők elszaporodásának meggátlása végett ugyanazon a táblán a napraforgót egymásután több éven át ne termesszük. Erőteljes növekedése és agresszív olta miatt kiváló gyomirtó. Ezen tulajdonságánál fogva kapott helyet a rizses vetésforgókban. Káros elővetemény hatása kielégítő trágyázással, jó minőségű talajmunkával ellensúlyozható. Leginkább őszi, vagy tavaszi kalászos követi. A különböző takarmánynövényeknek is jó előve- teménye, 119
