Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 6. Öntözhető területeink s azok kihasználása
Meg kell említeni, hogy az üzemi kapacitás névleges, a teljes kihasználtság csak elméletileg lehetséges, a gyakorlatban a 80%-os kihasználás már rendkívül jónak mondható. Az üzemi kapacitás kihasználása általában nem kedvezd. Ennek egyik oka a hagyományos 100 napos öntözés is, vagyis az, hogy elsó'sorban a fő- idényben öntöznek, pedig az öntözéssel még nagyobb terméstöbbletet lehetne elérni, ha az öntözött növények nemcsak a kritikus időszakban (tehát a főidény- ben) kapják meg a csapadék optimumot. Igaz, hogy a Magyarországon erősen ingadozó időjárási viszonyok mellett ez nem minden évben szükséges, illetve lehetséges. A főidényen kívüli öntözés lehetővé tenné nagyobb területek öntözését, illetve nagyobb vízmennyiség hatékonyabb felhasználását, az öntöző berendezések, az élő- és holtmunka ráfordítások gazdaságosabb kihasználását. A műszakilag berendezett öntözőtelepek kihasználását a 8.sz. táblázat tünteti fel. 8.SZ. táblázat Műszakilag berendezett állandó öntözőtelepek kihasználása Év Berendezett terület, 1 000 ha Nem öntözött terület a berendezett terület %-ában A nem öntözött területből felújítandó % öntözetlen szakasz 1966 206 46,4 14,5 62,4 1967 210 53,8 12,6 70,0 1968 212 54,3 10,1 37,5 1969 220 53,9 9,6 60,1 1970 222 73,9 6,2 15,8 Fenti adatokból egyértelműen kiviláglik a műszakilag berendezett öntözőtelepek igen lassú Ütemű növekedése. Ezek nagyobbrészt felszínalatti nyomócsöves berendezések (AC-telepek), melyeknek nagyobb Ütemű létesítésével - a jelenlegi árak és támogatás rendszere mellett - nem is számolhatunk. A műszakilag berendezett területből a nem öntözött terület legnagyobb részét - három évben - agronómiái okok miatt, pl. a talajszerkezet megjavítását célzó, illetve gyomirtási vagy egyéb, a tárgyévben folyó felújítási korszerűsítési munkák miatt nem öntözték. Az un. "száraz" szakasz pl. 1969-ben mintegy 60 ezer hektárt tett ki. A nem öntözött terület további jelentős része a tárgyévet követő években kerül felújításra, és csak egy kis része (5-7%) olyan terület, amelyet felújítani már nem érdemes, de a leltárból még nem Írtak le. Elsősorban Szolnok, majd Hajdu-Bihar, Csongrád, ezt követően Békés, illetve Szabolcs- Szatmár megyékben volt az agronómiái munkák következtében legnagyobb a kiesés 1969-ben. A felújításra, illetve megszüntetésre váró területek együttes ösz- szegének sorrendjében viszont Szolnok megyét Győr-Sopron megye követi, ahol a csőkutak gyors elhasználódása következtében ?500 hektár a megszüntetendő öntözőtelepek területe. 97
