Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői

Rizs: A felszabadulást követő időben az igen jól bokrosodó Dunghan Shaliból (30 cm sortávolságon vetve) hektáronként mindössze 2-2,2 millió csirát (70 kg/ha-t) vetettek. Ezzel szemben napjainkban a Kákái 203-ból (gabona sortávolságra vetve) hektáronként 5,5-6,0 millió csiraszám mutatkozik optimálisnak. Az egyöntetű érés, illetve az egymenetes betakarítás miatt a rizs bokrosodása nem kívánatos. Részint ezt a célt szolgálja a nagyobb vetó'magnorma használata, a gabona sortávolságra történó' vetés, valamint a kevésbé bokrosodó fajták előtérbe kerülése.

Kukorica: A szabad elvirágzásu fajták optimális tenyészterületének 2400-2800 cm /tó' mutatkozott, ami ha-ra számítva kereken 40.000 növényszámnak felelt meg. Ezzel szemben a hibrid kukoricák öntözéssel 1800-2000 cm^ tenyészterület esetén, (52-55.000 növény/ha) adják a legnagyobb termést. A kisújszállási és kunhegyesi kísérleti telepeken lefolytatott kísérleteink szerint a kukorica tenyész- területe mindaddig csökkenthető', mig az átlag csó'suly 20 dkg alá nem süllyed.

Ez alatti átlagcsó'suly esetében ugyanis a morzsolási arány (effektivitás) eró'sen romlik, illetve a nagyobb csöves termés kisebb morzsoltkukorica terméssel jár.

Kunhegyesen több éven keresztül 10 fajtával, illetve hibriddel beállított tenyészterület kísérlet adatai alapján szerkesztett grafikon (13. ábra) jól szemlélteti a vizsgált hibridek optimális tószám igényét.

Cukorrépa: Az öntözött diploid fajták optimális tenyészterületét kereken lOOOcm^- nek (100.000 növény/ha) találták. Ugyanakkor a poliploid fajták legnagyobb gyökér- és hasznos cukor-termést 700 cm^/tő (140-150.000 növény/ha) esetén adják. Amennyiben az átlag gyökérsuly megközelíti a 160-180 dkg-ot, a kinyerhető cukormennyiség csökken, a hamu és a káros N-tartalom viszont növekszik. Tehát a cukorrépánál nemcsak a termés mennyisége, hanem minősége szempontjából is lényeges a kívánatos növényszám biztositása.

Napraforgó: A hazai fajták öntözéssel 2400 cm2 tenyészterület (40.000 növény/ha) esetén adják a legnagyobb termést. Ugyanakkor a lényegesen kisebb testű szovjet fajták számára az 1800-2000 cm^-es tenyészterület (50-55.000 tő/ha) bizonyult kedvezőbbnek.

Burgonya: E növénynél mindezideig az igen kívánatos fajtacserére nem került sor, s igy a tenyészterület-igényre vonatkozó régebbi megáilapitások (2000-2400 cm2/ növény) ma is helytállóak.

Meg kell említenem, hogy kukoricával, napraforgóval, cukorrépával végzett alak- kisérleteink során a különböző kezelések hatására (az un. Gödöllői ikersoros kukorica kivételével, ahol megbízható termés-csökkenés mutatkozott) említésre méltó különbséget - 3 év átlagában - nem kaptunk. Tehát a vizsgált növények öntözés esetén a tenyészterület alakjára közömbösen viselkednek. Hasonló eredményre jutottak öntözés nélküli termesztésben is.

89