Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői

során egyelésUk kevésbé nélkülözhet#. Ugyanakkor az M/102 előbbieknél kevesebbet terem, de gépesithetó'sége, mérsékelt kézimunkaerő-igénye miatt vetésterülete állandóan bővül.

Napraforgó; A hazai napraforgó fajták szemtermésben és rezisztenciában a szovjet fajtákat felülmúlják. Mégis a nagyobb olajhozam és a gépi betakarithatóság miatt utóbbiak termesztése mindinkább előtérbe került. v

Rizs: A kevésbé rezisztens, gyenge szárszilárdságu fajták (Dunghan Shali, Uz- rosz stb.) a köztermesztésből teljesen kiszorultak, s helyüket a termelői igényekhez jobban igazodó fajták (Kákái 203, Donszkoj 2, Dubovszkij 129) foglalták el.

A fajtamegválasztás hasonlóan fontos a kettőstermesztésnél is, annál is inkább, mivel ilyen célra nemesitett fajokkal, illetve fajtákkal nem rendelkezünk. E termesztési módnál legdöntőbb a gyors és erőteljes fejlődés, a sok hőt igénylő és az öntözést jól megháláló növényfajok, fcjták előtérbe kerülése.

Az előbbiek egyértelműen alátámasztják a fajta összehasonlitó kísérletek jelentőségét, melynek alapján ki lehet választani adott ökológiai és termesztési feltételekhez legjobban igazodó fajtákat.

55. A növényszám, tenyészterület jelentősége

Az ezzel kapcsolatos kutatások, gyakorlati tapasztalatok egyértelműen tisztázták a növényszámnak, illetve a tenyészterületnek jelentőségét a terméseredmények kialakításában. Különösen fontos szerepe van az optimális növényszámnak öntözött viszonyok között, ahol jóformán csak a fény-viszonyok szabnak határt a kialakítandó növényszámnak.

A nagy termések elérése szempontjából a legtöbb növényfaj - dé különösen a kapásnövények - termesztésénél igen fontos az optimális tenyészterület, illetve növényszám biztosítása. Az optimális növényszám öntözés esetén mindig nagyobb, mert hazai viszonyaink között öntözés nélkül a tőszámot megszabó tényezők a viz minimuma. Mindezek kihatásaként mintegy két évtizeddel - a biztonságos termés- eredmények elérése érdekében - az általános irányelv az alacsonyabb tőszám kialakítása volt.

Néhány nagyobb jelentőségű öntözést jól megháláló növénynél a fajtacsere, az intenzivebb termesztési feltételek, valamint a gépesítési követelmények hatására jelentős változások következtek be.

Őszi búza; Régen a kalászosok termesztésénél igen fontos követelmény volt a fajta jó bokrosodó és szárazságtűrő képessége. így a jól bokrosodó Bánkuti 1201 búza optimális vetőmagszükséglete 5,0-5,5 millió csira/ha volt. Ezzel szemben napjainkban az egyenletes érés, illetve a gépi betakarítás miatt a jó bokrosodó képesség hátrányként jelentkezik. Ennek ellensúlyozására jelentősen emelkedett a vetőmagnorma. így pl. a Bezosztája 1 optimális vetőmagszükséglete 6-6,4 millió csira/ha.

87