Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői
A trágyázás sikerének igen fontos feltétele az is, hogy a különböző' trágyaféléket megfelelő' vegyületek alakjában, egyenletes kiszórással, a szükséges mélységben juttassuk a talajba, hogy a bennük adott tápanyagokat a növények legjobb eredménnyel hasznosíthassák. Pl. a talaj felszinére szórt, nehezen oldható tápanyagokat a növények gyökerei nem értékesítik. A túl mélyen - különösen öntözött viszonyok között - alászántott szerves trágyák tápanyagainak hasznos átalakítása - levegő' hiján - csak részleges és tökéletlen lehet. Ahhoz, hogy a növények erőteljesen fejló'djenek és a trágyák tápanyagait a lehető' legjobban hasznosítsák, igen fontos feltétel, hogy a talajban elegendő' legyen a nedvesség. A növény a tápanyagokat ugyanis csak oldott, vagy légnemű alakban, gázok formájában képes felvenni. Ezért értékesülnek rendszerint jobban az öntözött talajokon, mind a szerves, mind a szervetlen trágyák. A trágyázás eredményességének további feltétele, hogy az adott viszonyok között legbővebben termő' növények alá trágyázzunk, illetve trágyázást jól megháláló fajtákat termesszünk. Leghelyesebb, ha a szerves trágyát elsó'sorban a kukorica, cukorrépa alá adjuk és utánuk évelő' pillangóst vetünk. így az évelő' pillangósok kedvező tápanyagellátása, tehát a nagy szénatermések elérése biztosítható. Ezenkívül a jól beállott évelő pillangósok feltörése után nagy tömegű (100-150 q/ha) szervesanyag marad vissza, aminek hatása az utónövények nagyobb termésében rendszerint megnyilvánul. A szervesanyag-pótlás másik nagy lehetősége a zöldtrágyázás, különösen öntözéses viszonyok között. Többéves kísérleti eredményeink alapján réti agyag- és mésztelen szikes talajokon legjobban bevált zöldtrágya a másodvetésként vetett napraforgó, amelyet elsősorban N-tartalmu műtrágyával kell alászántani. A bimbózás, vagy a virágzás kezdetén leszántott minden 100 q napraforgó zöldtömeghez 30-40 kg N kiegészítés szükséges. Amennyiben a napraforgó-zöldtrágya le- szántása eltolódik, úgy a növekvő nyersrosttartalom figyelembevételével növeljük a nitrogén adagját, különben a várt terméstöbblet elmarad. A zöldtrágyanövények trágyahatása - de hasonlóan az istállótrágyáé is - a harmadik évben már igen csekély, éppen ezért öntözött körülmények között a műtrágyázás igen fontos követelmény. A kiegészítő trágyázásban részesített napraforgó-zöldtrágya tartamhatása csaknem megegyezik az istái lótrágyáéval. A szegletes lednek, illetve a borsófélék trágyahatása - gyorsabb elbomlásuk miatt - két- három évre tehető. Vizsgálataink szerint a napraforgózöldtrágya hatásfokának alakulását elsó'sorban a nitrogénkiegészités dönti el. b) Higtrágyázás Hígtrágya alatt az istállóból kikerülő alom nélküli; lényegében a bélsár, vizelet, csurgalékviz és lemosóviz keverékét értjük. A keverék jelentős része (93-95%-a) viz. A fokozatosan terjedő koncentrált állattartó - mindenekelőtt a nagyüzemi, almozás nélküli - telepek vízzel kiöblített trágya elhelyezése és hasznosítása sok mezőgazdasági üzem közvetlen problémája. Az istállókból kiöblített, un. úsztatott trágya, vagy hígtrágya mind mennyiségben, mind konzisztenciáját tekintve jelentős 71
