Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői
A talajmUvelés másik célja a jó magágy készítése, valamint a növény megfelelő' ápolása. A talajmUvelés utján tudjuk a szerves és szervetlen trágyákat is a termőrétegbe juttatni. A gyomirtásban a vegyszeres kezelésen kivül elsó'rendü szerepe van a talajmUvelésnek. A rendszeresen öntözött, de főként a tartósan vízzel borított talajok (pl. rizstermesztésnél) nem nélkülözhetik a müveit réteg évenkénti szelló'ztetését, levegőz- tetését. E közvetlen célokon tulmenó'en azonban vannak a talajmUvelésnek közvetett céljai is. A legfontosabb a talaj beérésének eló'segitése. Ezt elérhetjük a talajlakó mikroszervezetek igényeinek kielégítésével, a beteg talajok kedvezőtlen tulajdonságainak, mint a rossz viz - és a lég járhatóságának javításával, vagyis a hézagtérfogat növelésével. Törekedni kell tehát a biológiai talajmUvelésre, hogy minél kedvezőbb legyen a talajélet. Evégből - különösen öntözéses viszonyok között - igen fontos a különböző talajelőkészitési munkáknak időbeni végzése. Ugyanis az öntözött talajok boritottsága (kettős termesztés, hosszabb tenyészidejű fajták termesztése miatt stb.) lényegesen eltér az öntözetlen talajokétól, s így megművelésükre rendszerint rövidebb idő áll rendelkezésre. Ezenkívül az öntözött talajok nedvességtartalma nagyobb az önzetlenekénél. Ezért, különösen ősszel és tavasszal a különböző talajmunkák gyors végzésére nagy gondot kell fordítani. Emiatt természetesen az intenzív öntözést folytató üzemekben a gépellátottságnak mintegy 30-40%-kal nagyobbnak kell lennie, mint az öntözetlen gazdaságokban, mert egy-két hetes időeltolódás is jelentősen csökkenti a termést. Öntözéses viszonyok között legfontosabb talajmunka a jókor és kifogástalanul végzett őszi mélyszántás. Az öntöző gazdaságok munkacsúcsa szeptember-október hónapokra tolódik el. Ezalatt kell a betakarítási és az esedékes talajmüvelési (sok esetben trágyázási) munkákat végrehajtani. Mindez gondos és alapos szervező munkát igényel. Különösen vonatkozik ez a kötött talajon gazdálkodó üzemekre. Ugyanis ezeken a talajokon néhány mm eső mind a betakarítási, mind a talaj- müvelési munkákat nagyon visszavetheti, sőt esetenként az őszi talajmunkák elvégzését lehetetlenné teszi. Köztudomású pedig, hogy az őszi mélyszántás elmulasztása súlyos hátránnyal jár. Az öntözéssel ugyanis - mint erre számos gyakorlati példa mutat - nem pótolható semmilyen agrotechnikai mulasztás. Az őszi mélyszántást tehát, a növény lekerülte után - ahogyan az időjárás engedi - azonnal el kell végezni. Az őszi mélyszántás során különös gondot kell fordítani a munka minőségére, hogy az a következő évben az öntözés végrehajtását, a viz egyenletes szétosztását ne nehezítse meg. Különösen a felületi öntözési módok igényesek erre. Az őszi mélyszántás iránya ez esetben feltétlenül egyezzék meg a tábla esési irányával. Ezenkívül a szántás alkalmával törekedni kell, hogy minél kevesebb legyen az osztóbarázdák száma, vagyis a fogásokat ezek szerint kell kijelölni. Egyáltalán nem szabad módot adni arra, hogy a gátakkal körülhatárolt táblákat állandóan csak széjjelszántsák. A helytelen szántások következményeként igen sok tereprendezett területünk vált használhatatlanná, ahol a felületi öntözés gyakorlati végrehajtása csaknem megoldhatatlan. 65