Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése
Több éves kutatási eredmények alapján megái lapítható, hogy a szántóföldi növények többségénél az öntözés időpontjának megáilapitásánál a 0-50 cm-es talajréteg nedvességtartalmához kell igazodni. Mihelyt ezen talajréteg nedvességtartalma: réti agyagtalajon elérte a 22-25%-ot, csernozjom talajon pedig a 18-20% körüli víztartalmat, ni kell. feltétlenül öntözMindezek figyelembevételével meghatározható a hordozható esőztető berendezések által az idényben biztonságosan megöntözhető' terület az alábbi összefüggés alapján: T (ha) = Q 0 - T5ö > ui Rv ~ 10 000 ET A fajlagos vízsugár számitása különböző vizigényü növények esetén Az öntözésre történő' berendezkedés előtt ismernünk kell a berendezett területen termesztett növények vetésterületét, valamint azok öntözővíz szükségletét, hogy a betervezett terület fajlagos vizsugár igényét a mértékadó időszakra megállapíthassuk. Tételezzük fel, hogy az öntözésre berendezett területünk kereken 1.000 ha, és azon az alábbi táblázatban feltüntetett növényeket termesztjük, megjelölve az öntözések számát, valamint a termesztett növények idénynormáját. Amennyiben a vetésszerkezetben módosításra kerül sor, úgy a vízigény számítást újból el kell végezni. Ehhez ismerni kell az öntözésre berendezett öntözőtelep vízszolgáltató kapacitását, (nettó és bruttó értékben), amelyet az öntözőtelep tervezésekor állapítottak meg. Terület ha Növény Viznorma mm m3/ha Ossz. viz 1000 m3 Öntözések száma Fajlagos vizsug. 1/sec 200 Búza 100 1000 200 2 126 200 Lucerna* 100 1000 200 2 126 400 Lucerna 240 2400 960 4 303 200 Kukorica 200 2000 400 3 168 200 Cukorrépa 200 2000 400 3 168 1000 2160 891 XA búza utáni lucerna másodnövényként termesztve. 61
