Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése
42. Esőszerü öntözés Régi törekvés, hogy a mesterséges vízadagolás formájában megközelítse a természetes csapadékot, azaz az öntözővizet felülről, cseppek alakjában juttassuk a növények leveleire és a talaj felszínére. Erre az a megfigyelés adta az alapot, hogy növényeink még a legszakszerübben végrehajtott felületi öntözést sem hálálják meg olyan mértékben, mint a természetes csapadékot. A zöldségfélék termesztésében már régóta alkalmazzák az un. bolgár, locsolólapátos öntözési módot, a virágoskertek, parkok tömlős, kerti fecskendős öntözése pedig egyidős a városi vízvezeték megépítésével. Noha a módszer régóta ismeretes, komoly műszaki fejlesztése, speciális gépi berendezéseinek kialakítása csak századunkban indult meg, és az utóbbi évtizedekben vált a hagyományos felületi öntözési módszerek versenytársává. 1959-től kezdve hazánkban is évről-évre rohamosan növekszik az esőszerü öntözéssel öntözött terület, igy ma már saját, megbizható nagyüzemi tapasztalataink alapján bírálhatjuk el ennek az öntözési módnak előnyeit és hátrányait. Az az elgondolás, hogy az esőszerü öntözés élettanilag kedvezőbben hat a növényekre, mint a felületi öntözés, nem igazolódott be egyértelműen. Kétségtelen, hogy az esőszerü öntözés utján adott öntözővíz oxigénben gazdagabban felülről hull a levelek felületére, ezáltal megtisztitja azokat a rárakódott portól, és lehetővé válik a vizfelvétel levélen keresztül, a természetes csapadék hatékonyságát azonban még esőszerü öntözéssel sem tudjuk megközel iteni. Ennek az az oka, hogy amig a természetes csapadék rendszerint hosszabb időre és nagyobb területen alakítja ki a növények szempontjából rendkivül előnyös, mérsékelten meleg, páradús mikroklimát, esőszerü öntözéskor ezek a kedvező feltételek csak az éppen öntözött területen, és az öntözés idejére korlátozódnak. Mivel a növények szárazanyag-előÖllitó képessége fajlagos vízfogyasztásuktól és a talaj tápanyagkészletétől függ, ezért az esőszerü öntözéssel - a nagy termés érdekében - a hiányzó vizet teljes egészében pótolni kell. Éppen ezért helytelen az a felfogás, hogy az esőztető berendezésekkel öntözött növények kisebb vízmennyiséggel épitik fel testüket, mint a felületi öntözési móddal öntözöttek. Az idevonatkozó saját kísérletek, de Frank és Oroszlány vizsgálatai szerint is beigazolódott, hogy a különböző szántóföldi növények (kukorica, répa, füves- here) termését nem az öntözés módja (felületi vagy esőszerü), hanem az adagolt víz mennyisége dönti el. Tehát a növények szárazanyagtermelő képessége a dinamikái vízigény kielégítésétől függ. Az esőszerü öntözés talajra gyakorolt hatása sem egészen egyértelmű. Kétségtelen, hogy miután az öntözővíz nem a talaj felületén mozogva halad, nem rombolja annyira a talajszerkezetet, nem okoz olyan mérvű eltömődést, eliszapoló- dást és talajelsodrást, mint az árasztó, vagy sávos csörgedeztető öntözés. Előfordul azonban, hogy akár konstrukciós hiba, akár rossz beállítás miatt 2-3 mm-nél nagyobb a szórófejek által előállított cseppek átmérője, és ebben az esetben még esőszerü öntözéssel is jelentősen ronthatjuk a talajszerkezetet és eliszapolhatjuk, cserepessé tehetjük talajaink felszinét. 52
