Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése
4. ÖNTÖZÉSI MÓDOK ISMERTETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az öntözó'vizet a vizforrástól az öntözendő' tábláig csatorna-, vagy csó'hálózat szállítja. Az öntözővíznek a táblán belüli szétosztása a belső berendezések segítségével történik. A belső (táblán belüli) berendezések feladata tehát a csatornahálózat által szállított víznek a növényhez juttatása a megállapított időben és mennyiségben. Az öntözővizet a növényhez többféleképpen juttathatjuk el. Ennek megfelelően különböző öntözési módok használatosak. A vizszétosztás eltérő módja szerint megkülönböztetünk felületi, esőszerü és felszínalatti öntözési módokat. A felületi öntözési módoknál az öntözővizet a talaj felületén vezetik és osztják el, a viz ebben az esetben felülről szivárog a talajba. Laza talajon és nyugtalan területen nem alkalmazható. Az esőszerü öntözési módoknál az öntözővizet különleges öntözőberendezésekkel, az esőhöz hasonlóan, cseppek alakjában szórják szét az öntözendő területen. Ilyen módon az öntözőviz nemcsak a talajt, hanem a növények föld feletti részét is megnedvesiti. A felszínalatti öntözési módoknál a növények számára szükséges vizet a talajban 40-60 cm mélyen elhelyezett csövekben vezetjük, és a gyökérzónát, esetleg a talaj felső rétegét is a talaj kapilláris vizemelésének felhasználásával nedvesítjük át. A felszínalatti öntözés szikes talajokon nem alkalmazható, mert a talaj mélyebb rétegeiben elhelyezkedő káros sókat az öntözőviz oldja, és a felsőbb rétegekbe szállítja. Emellett a szikes talajok rossz vizemeló' képessége is gátolja az altalajöntözés használhatóságát. A vizzel való fokozottabb takarékosság, valamint a kézimunkaerő csökkentésé nek problémája uj, vagy eddig a termelésben még el nem terjedt öntözési technika kezelését, bevezetését teszi indokolttá. Ebbe a tevékenységbe tartozik a cse- pegtető öntözés különböző változatainak kialakítása és elterjesztése. Az öntözési módok közül a felszínalatti öntözés a legtökéletesebb. Egyrészt, mert a talaj felszíne az öntözővízzel nem érintkezik, igy az öntözőviz talajszerkezet romboló hatása elmarad, másrészt a talaj párolgása minimálisra csökken, illetve gyakorlatilag nem játszik szerepet. Az egyes öntözési módok alkalmazhatóságát mindenkor a helyi adottságok (talaj, domborzat, vizforrás, növénykultúra stb.), a szükséges beruházás nagysága, illetőleg annak gazdaságossága és élőmunka-igénye dönti el. A mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő fokozatos csökkenése, a jobb munka- feltételek iránti igények növekedése egyre inkább sürgetőbbé teszi az élőmunkatakarékos öntözőberendezések kialakítását és alkalmazását. Felületi öntözésnél jelentős előrehaladást jelent a mélybarázdás öntözés, amely nagyobb terepegyenetlenségek áthidalását teszi lehetővé és amelynek végrehajtásához kevesebb élőmunka szükséges, mint a hagyományos barázdás öntözéshez. 43
