Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 3. Az öntözés fontosabb biológiai és termesztési összefüggései

A fővetésü kukorica összes vízfogyasztásában a megállapított és a számított PÉT értékei között a fokozott vízfogyasztás időszakában nagy párhuzamot találunk.

Ez az időszak a kukoricánál - a tenyészedény kísérletek eredményeivel megegyezően - a 60-70 cm magasság elérésétől a tejesérésig tart. A tenyészidő elején és végén elsősorban a biológiai tényezők érvényesítik hatásukat.

A másodvetésU kukoricánál az 50-60 cm magasság elérésétől a növény betakarításáig, a meteorológiai tényezők hatása érvényesül a vízfogyasztás alakulására.

Mint az ábrából látható, a tényleges ET ebben az időszakban mindig meghaladja a számított PÉT értéket. Tehát a másodnövényeknél a biológiai tényezők befolyása ebben az időszakban is jelentkezik.

Az egyszeri vizadagok megítélése és kiszolgáltatása mellett igen fontos az öntözések számának megállapítása. A szántóföldi növények vizigényes fejlődési szakaszuk alatt többszöri vizkiegészitésre szorulnak. Az évelő takarmányok öntözése általában 22-30, a kapásoké 14-20 naponként, a másodnövényeké kb. három hetenként, mig a zöldségféléké 7-10 naponként válik szükségessé.

Az egyes gazdasági növények átlagos vizszükségletére - a kísérleti eredmények és a gyakorlati megfigyelések alapján - kidolgozott öntözőviz-norma, valamint a növények öntözési időpontjainak ismerete igen fontos gyakorlati tudnivaló. Ezeket az adatokat a 4. táblázat tartalmazza. A közölt adatok segítségével állapítható meg az öntözőgazdaság vízszükséglete, illetve vizfelhasználási terve, amelynek pontos elkészítése az öntözés helyes szervezését is elősegíti. A közölt viznormák azonban csak általános érvényűek, amitől a tényleges talajadottságok szerint, a talaj nedvességi állapotát is ideértve, esetleg el kell térnünk. Az öntözővizszük- ségletet egy-egy öntözés céljára a tényleges talajnedvességen kivül főleg az át- nedvesitendő talajréteg vastagsága határozza meg. Mindezeket szem előtt tartva, célszerű az öntözések előtt az adagolandó viz mennyiségéről - beázási próbák alapján - meggyőződni.

38