Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

II. Részletes növénytermesztés - A kukorica

A kapálások száma fUgg a talaj gyomosodásáfól és az időjárástól. Csapadékos évben többször kell kapálni, mint szárazságban, mert a gyomok jobban nőnek. Mindannyiszor kapálni kell, ha a talaj kigyomosodik. A kapálásra alapított gyomirtásban fontos irányelv, hogy a gyomosodást igyekezzünk megelőzni.

A kukorica kapálásának régebben a gyomirtáson túlmenően több termésnövelő, előnyös hatást tulajdonítottak. Azt vélték, hogy a kapálás megőrzi a talaj nedvességtartalmát, növeli vízbefogadó képességét, levegőzteti a talajt, élénkíti a talajbaktériumok tevékenységét, szabályozza a hőviszonyokat. E felfogással szemben az amerikai irodalom a kukorica kapálásának általában csak gyomirtó hatást tulajdonit.

A sikeres kísérletek után az 1960-as évek elején a gyakorlat is egyre kiterjedtebb területen alkalmazta a vegyszeres gyomirtást. Jó néhány év óta az öntö- zetlen kukorica vegyszeres gyomirtását megoldottnak tekintjük. Az öntözött kukorica vegyszeres gyomirtása - a különböző kakaslábfüvek ellenálló képessége miatt — még mindig nem tekinthető befejezett ténynek. Tehát az öntözött kukorica mechanikai gyomirtása jelenleg nem mellőzhető.

A kukorica, hasonlóan a gabonafélékhez, bizonyos növekedési fázisokban kevésbé érzékeny a Dikonirtra, mint a kétszikű gyomnövények. A Dikonirt eredményesen használható kétszikű gyomok irtására mind preemergens (kelés előtti), mind postemergens (állomány-) permetezésre. A kukorica dikonirtos postemergens permetezésére a 15-20 cm-es fejlettségi állapot a legmegfelelőbb. A postemergens permetezéseknél rendkivül fontos az előirt Dikonirtadag betartása. Általánosan elfogadható szabály, hogy postemergens permetezésre hektáronként 1-1,5 kg-nál nagyobb adagot ne használjunk. Ha a Dikonirtot preemergensen használjuk, hektáronként 1,5-2,5 kg adag károsodás nélkül alkalmazható.

Triazinok. E csoportba tartozó gyomirtószerek közül kereskedelmi forgalomba elő- ször a Simazin került 1958-ban. Későbbi kísérletekben beigazolódott, hogy az Atrazin (2-klór-4-etilamino-6-izopropilaminos-triazin), illetve az ennek megfelelő magyar készítmény, a Hungazin PK a kukorica gyomirtására egyes vonatkozásban hatékonyabb, mint a kezdetben használt Simazin, illetve a hasonló ösz- szetételü Hungazin DT. Napjainkban a kukorica vegyszeres gyomirtása nagyobbrészt a hazai gyártmányú Hungazinnal történik.

Előbbi szerek alkalmazhatók:

a) vetés előtt (presowing),

b) kelés előtt (jDreemergens),

c) kelés után (postemergens).

A kukorica ellenállása enzim-rendszerével függ össze, mert ez közömbösíti a Simazin vagy az Atrazin hatóanyagát.

A vetés előtt adott Hungazin PK-t tanácsos a vetéselőkészitő munkálatokkal a talajba dolgozni. A vetéssel egy időben vagy preemergensen adott Hungazin PK után — amennyiben a gyomirtóhatás nem kielégítő — végezhető mechanikai gyomirtás is, mert ez nem csökkent? a szer hatását.

216