Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A búza
A hazánkban termesztett ó'szi búzák közül legjobban bokrosodik a Bánkuti 1201 búza. A fertődi 293 és a Kiszombori 1 ó'szi búza, továbbá a San Pastore, Li- bellula, Rannaja 12 ó'szi búza többnyire gyengén bokrosodik, ezért a kedvezó' állományt csak sűrű vetéssel lehet kialakitani. A tavaszi búzák általában gyengébben bokrosodnak, mint az ó'sziek. A környezeti tényezó1< közül a bokrosodást jól szabályozhatjuk a vetésidó'vel, a vetó'mag mennyiségével, a vetés mélységével és a trágyázással. A korán vetett ó'szi búza a tél beálltáig jól megeró'södhet és sok oldalhajtást nevelhet. A vetó'mag mennyisége a tenyészterület változásával szabályozza a bokrosodást. A sürü vetés a bokrosodásra mérsékló'en hat. A fejló'dési szakaszok között általában ez a leghosszabb idó'tartamu (60-150 nap.) Szárab zökés. A búza szára jellegzetes "szalmaszár", csomókra (nodium) és hosszú szártagokra (internodium) tagolt. A csomók állománya mindig tömött, a szártagok állománya varietasonként változóan üreges vagy tömött. A buzaszár általában 6 (5-7) szártagra tagolt. Az alapi szártag rövid marad, a felsó1< egyre nyúlnak, a kalászt viseló' szártag a leghosszabb. A mellékhajtások rendszerint kevesebb szártagra tagoltak. A fejló'dés jarovizációs (hó-) és fényszakaszán túljutott búza szárba indul. A szárbaindulás kezdetét morfológiailag nehéz pontosan megállapitani. A gyakorlatban a fejló'désnek ezt a fázisát attól az idó'ponttól számítják, amikor a növényeknek kb. 10%-án az elsó' szárcsomó kitapintható. E szakasz idó'tartama 35-45 nap. A különböző' fajták szár- és szemtermése között általában inkább negativ a korreláció.A hosszú (130-150 cm) szalmáju fajták kevésbé szilárd száruak, könnyebben megdőlnek és ezért intenzív viszonyok között kevésbé termőképesek, mint a rövid szalmájuak. A környezeti tényezők közül megdőlésre hajlamosítanak, illetve megdöntik a gabonát: az egyoldalú nitrogén bőség, a sürü, korai vetés, a kedvező, "nevelő" időjárás, a vihar és a csapó zápor eső. Kalászolás. Igen jól elhatárolható fejlődési fázis a gabona kalászolása. Kezdetét attól számítjuk, amikor a hajtások nagyobb része kikalászolt. A kalászolás időpontja és a várható érés ideje között szoros összefüggés van, ezért a fajta korai- ságának meghatározására alkalmas. E szakasz 9-12 napig tart. Virágzás, megtermékenyülés, szemfejlődés. A kalász a tenyészőkup hosszú ideig tartó differenciálódásának eredményeképpen jön létre. A virágzás 3-5 napra tehető. A búza kalászvirágzatát az jellemzi, hogy a kalászkák közvetlenül a kalászorsón ülnek} a kalászkákat két kalászkapelyva fogja közre. A kalászkákon belül a differenciálódás sorrendje: az első differenciálódott kalászkaszövetbó'l alakulnak a pelyvák, majd a toklászok, a portokok és végül a termő a tollas bibével. 121
