Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

II. Részletes növénytermesztés - A búza

Triticum aestivum ssp.vulgare (közönséges búza): a legelterjedtebb búza faj.

A nálunk termesztett fajták mind ebbe a fajba tartoznak. A mérsékelt égöv északi részén általában ezt termesztik.

Triticum durum (kemény szemű búza): a mérsékelt égöv melegebb vidékein váltja fel részben a közönséges búzát. így pl. Európában a Pireneusi, Appenini- és a Balkán-félszigeten, a Szovjetunió déli szárazabb körzeteiben terjedt el, mert a szárazságot, különösen fejló'dése második felében jól tűri. Kevésbé pereg, szára szilárd, gépi aratásra kiválóan alkalmas. Lisztje fehérjében igen gazdag. Sikérjé- nek minó'sége gyengébb, ezért liszt jébó'l jó kenyér nem készíthető', de száraz tészta igen.

Triticum turgidum (hasas (angol) búza): a kiegyenlített óceáni kiima búzája. Különösebb jelentősége nincs. Gyenge tél- és fagyállóságu. Nagy szalmaszilárdságu, gyenge lisztminó'ségü. Egyes változatai elágazó kalászuak (ágas búza).

Triticum polonicum (lengyel búza): a T.durum-ból keletkezett a Földközi-tenger nyugati partvidékén. Lengyelországban sohasem termesztették. Különösebb jelentősége nincs.

Triticum aestivum, ssp.spelta (tönköly búza): a közönséges búzánál fiatalabb. Az Alpokat tartják keletkezési helyének. Termesztésének ma már nincs jelentó'sége.

Triticum dicoccum (tőnké búza): a legrégebben termesztett búza. Keletkezési helyéül Eló'-Azsiát tekintik. A történelem eló'tti idó'k és az ókor fő' gabonája volt Egyiptomban és Európában egyaránt. Ma már jelentősége nincs.

Triticum monococcum (alakor búza): szintén igen régóta ismert buzafaj. Kisázsiá- ban keletkezett. Igénytelensége és jó minőségű lisztje ellenére a termesztésből a bó'vebben termő' fajok kiszorították.

Triticum carthlicum (perzsa v. négyszálkáju búza): valószínű Grúzia hegyvidékén jött létre. A Kaukázusban még ma is termesztik. Értékes tulajdonsága, hogy a lisztharmattal és a rozsdákkal szemben jól ellenálló.

A triticum aestivum változatai

Körnieke (1885) rendszere négy könnyen megállapítható bélyeget vesz alapul:

a kalász szálkázottságát, a kalász (pelyvák) színét, a pelyva szó'rőzöttségét, és a szem színét.

A legfontosabb változatok a következó'k:

Tar búzák (ssp. muticum). A kalász fehér, a pelyvák kopaszok, a szemek piros- lókj. var. lutescens AI.

A kalász vöröses, a pelyvák kopaszok, a szemek piroslók: var. milturum AI.

117