Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A búza
A búza (Triticum aestivum ssp. vulgare) JELENTŐSÉGE A búza a többi gabona közül fó1<ént abban tűnik ki, hogy fehérjetartalmának jelentékeny hányada (kb. 90%-a) vízben nem oldható, síkért képező fehérjék. E különleges fehérjének köszönhető', hogy kenyeret és egyéb könnyen emészthető ételt lehet készíteni a búzalisztből. A búza összes fehérjeszükségletünknek mintegy 30-50%-át fedezi. Napi kalóriaszükségletünknek 50%-át búzából készült élelmiszerből fedezzük. A búza hazánkban tehát a legalapvetőbb élelmezési nyersanyag. A buza-ocsu és a malomipari melléktermékek (korpa, takarmányliszt) értékes takarmányok. Mivel viszonyaink között az árpánál többet terem, a bőtermő, de kenyérkészitésre nem megfelelő minőségű búzát célszerű takarmánynak termeszteni. Mellékterméke a szalma az állattenyésztésben mint alomszalma, valamint a papírgyártásban mint nyersanyag még mindig fontos szerepet játszik. A Föld búza vetésterületének és termésátlagának alakulása Időszak Vetésterület mill. ha % Termésátlag q/ha % 1934-38 években 169,1 100 9,9 100 1948-52 években 172,8 102 9,9 100 1965-66 években 217,2 128 14,2 143 1967-68 években 221,9 131 13,5 136 A közölt táblázat adatai mind a vetésterület, mind a hozamok jelentősebb emelkedéséről tanúskodnak. Az évek közötti mérsékelt eltéréseknek alapvető oka, hogy a búzát valamennyi kontinensen termesztik és az év minden hónapjában folyik valahol búza aratás, igy az időjárás okozta ingadozások kiegyenlítődnek. Azonban ezen megállapítás egyes országokra már nem vonatkoztatható. 1965-től a termésátlagok jelentős emelkedése a nagyobb mennyiségű műtrágya használatának és az intenziv-fajták alkalmazásának tulajdonítható. Az európai országok közül az 1962-67 évek átlagában három ország átlagtermése haladta meg hektáronként a 40 q-t (Hollandia 43,4; Dánia 41,4; Anglia 40,8 q/ha átlagtermést ért el). Ugyanezen időszak alatt Magyarország átlagtermése 19,1 q/ha volt. A rendszeresen búzát exportáló országokban (USA, Kanada 40 q/ha feletti termés) a termelés intenzitása szintén megnövekedett, és ennek következtében termésátlagaik lényegesen meghaladják a jellegzetesen mezőgazdasági jellegű országokét, amelyek nagyrészt a fejlődő országok közé tartoznak. 112
