Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
1. Dr. Szilárd György: Az öntözéses gazdálkodás története, jelenlegi helyzete
1, Az öntözéses gazdálkodás története, jelenlegi helyzete 1.sz. táblázat Megöntözött terület és felhasznált vízmennyiség Év Megöntözött terület (ha) Öntözésre felhasznált víz- mennyiség 1000 m3 Megöntözött terület a vízjogilag engedélyezett terület %-ában 1970. 108 706 405 152 27 1971. 204 934 703 706 53 1972. 266 921 776 800 65 1973. 301 530 902 417 88 1974. 307 660 763 023 86 1975. 155 458 511 445 40 Az 1976-80-as időszakra a kormányzat azzal számolt, hogy 100 ezer ha terület öntözésfejlesztése és mintegy 140 ezer ha terület rekonstrukciója valósul meg. Ugyancsak a központi célkitűzésekhez kapcsolódva elkészült az üzemek meglévő öntözési kapacitásainak rekonstrukciós terve is. Az üzemek programjával egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal megvizsgálta az igények kielégítésének lehetőségeit is, mely szerint a tervezett fejlesztéseknek és rekonstrukcióknak a vízellátás oldaláról akadálya nem volt. Az üzemi öntözésfejlesztési programokkal összhangban - célcsoportos beruházásból - ebben az időszakban kezdődtek meg olyan nagy állami regionális főművi, beruházások, mint az NK XIV, NK III, és a Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer, valamint további felszínalatti félstabil esőztető öntöző telepek épültek. A meglévő öntözőkapacitások jobb kihasználása érdekében, az öntözési lehetőségeiket rosszul használó üzemekben feltárásra kerültek az akadályozó tényezők. A feltáró munka eredményei alapján az üzemek programot készítettek a kihasználás növelésére. Az öntöző kapacitások jobb kihasználását segítette az az intézkedés is, mely szerint a meliorációs keretek elosztása során kiemelten kellett kezelni a már meglévő valamint épülő öntözőtelepek meliorációs munkáit. Az előzőekben felsoroltak kedvezően hatottak az öntözéses gazdálkodásra. Ezt a folyamatot állították meg 1978-ban a beruházási korlátozásokról szóló rendelkezések, melyek az öntözésfejlesztést-rekonstrukciót is érintették, így a tervszerű üzemi öntözésfejlesztések végrehajtására - a kormány által meghirdetett feltételekkel - gyakorlatilag csak 2 és fél év állt rendelkezésre. 1979- ben a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozása megváltozott, az öntözésfejlesztést segítő intézkedések (40%-os támogatás) meghirdetésre kerültek, de nem léptek életbe. Mindezek hatására az 1978-80. évekre tervezett és előkészített üzemi fejlesztések, rekonstrukciók megtorpantak, a célkitűzésektől messze elmaradtak. Időközben az öntözés és tógazdálkodáshoz szükséges vízszolgáltatás díja 20 éves változatlanság után 1980. január 1-vel rendezésre került. A rendezésre az adott okot, hogy 1979-ben a bevétel a kiadásnak csupán 9-10 %-át fedezte. Mindez azonban tovább növelte a vízszolgáltató és a vízhasznosító létesítmények kapacitása közötti aránytalanságot. 1980- 85. között a kormányzat - az öntözéses gazdálkodás területén legfontosabb feladatnak a már meglévő létesítmények hasznosítását, állaguk magasabb szinten történő megújítását tartotta. Ezért a terv a hosszú távú fejlesztési program időarányos részeként 250 ezer ha rekonstrukcióval számolt. Ehhez a nagyarányú rekonstrukciós célkitűzéshez a költségvetés a pénzügyi fedezetet nem biztosította. Megváltozott időközben a célcsoport tartalma is. Felszín alatti félstabil telepek továbbra nem épülhettek. 6 ©Phare Program HU - 94.05
