Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
6. Dr. Pálfai Imre: Az öntözővíz szállítása
6. Az öntözővíz szállítása 6. Az öntözővíz szállítása Öntözési szempontból a felszín alatti vizek egyik nagy előnye, hogy rendszerint az öntözendő terület alatti vízadó rétegből termelhetők ki, tehát a vizet nem kell messzire elszállítani, az közvetlenül az öntözőberendezéshez juttatható. Ezzel szemben a felszíni vizek gyakran messzire esnek az öntözni kívánt területtől, ezért gondoskodni kell a kivett víz helyszínre szállításáról. Ezt általában nyílt csatornákkal oldják meg, szükség esetén ún. esésnövelő szivattyútelepek közbeiktatásával. Nagyobb szintkülönbségeknél a vizet nyomás alatt, csővezetékben szállítják. A vízszállító csatornák, illetőleg csővezetékek közé esetenként kiegyenlítő víztározókat is elhelyeznek. 6.1. Csatornák 6.1.1. A csatornák jellemzői A nyílt csatornás vízszállító rendszer főcsatornák és különböző rendű mellékcsatornák hálózatából áll. Az öntözőcsatornákat hazánkban általában földből építik, medrüket bizonyos esetekben burkolattal látják el. Kivételesen vasbeton héjcsatornákat vagy csatomahidakat is építenek. Az öntözőcsatornákat a terep magasabb vonulatain vezetik, lehetőleg úgy, hogy a bevágásból kikerülő földből a töltéseket meg lehessen építeni. Az ilyen csatornákat vegyes szelvényűnek nevezik. Mivel a domborzatilag legkedvezőbb vonalvezetés következetesen nem vihető végig (ugyanis a nyomvonallal igazodni kell a táblásításhoz, az úthálózathoz és egyéb tereptárgyakhoz), az öntözőcsatornának rendszerint vannak teljesen kiemelt (magasvezetésű) és teljesen bevágásban haladó (mélyvezetésű) szakaszai is. E típusok jellemző keresztszelvényeit a 11.sz. ábrán láthatjuk. A magasvezetésű csatornák töltéseihez szükséges földmennyiséget szállítással, anyagnyerő helyről vagy a mélybevágású csatornákból kikerülő földből teremtik elő. A földmedrű öntözőcsatornák keresztszelvénye rendszerint trapéz alakú. A rézsűk hajlása leggyakrabban 1:1,5 és 1:2. A legnagyobb főcsatornák csésze szelvényűek, s a széles víztükör miatt hullámverés elleni nádsávval, valamint a töltések külső lábánál párologtató erdősávval és szivárgóval is el vannak látva (12.sz.ábra). Utóbbiakat a környezet elvizenyősödésének megdályozására alakítják ki. A töltések rézsűi 1:1,5-1:2,5 hajlásúak, a koronaszélesség 1-3 m. A legmagasabb üzemvízszint és a töltéskorona szintje, illetve a partéi közötti minimális magassági biztonság 30-50cm. A csatornák hossz-szelvényét egyenletes, se nem túl nagy, se nem túl kicsi eséssel igye-keznek kialakítani. Kisebb földmedrű csatornáknál 15-30 cm/km, nagyobbaknál 5-15 cm/km a legalkalmasabb esés. így elkerülhető a hordaléklerakódást okozó túl kicsi, illetve a medret megbontó túl nagy vízsebesség. A legkedvezőbb sebességtartomány földmedrű csatornáknál 0,3-0,5 m/s, burkolt vagy héjcsatornáknál 0,5-1,0 m/s. 11. sz. ábra Öntözőcsatornák keresztszelvény-típusai a. b. Phare Program HU-94.05 37
