Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
5. Dr. Pálfai Imre: Az öntözővíz beszerzése
5. Az öntözővíz beszerzése Ha a folyóból csak kisebb, néhány száz l/s vízhozam kiemelése a feladat, akkor az ún. provizórikus (ideiglenes) szivattyúállás is megfelelhet a célnak, különösen akkor, ha a folyón a vízszint csak mérsékelten ingadozik, illetve, ha a part árvízi elöntésének kevés a valószínűsége. A vízkivételi létesítmények vízszállítóképessége A vízkivételi létesítmények szükséges vízszállítását - az ún. mértékadó vízhozamot - igen gondos mérlegeléssel állapítják meg. A kiindulási alap az öntözővízzel ellátandó terület nagysága, továbbá az éghajlati adottságoktól, az öntözendő növényektől és az öntözési módtól függő fajlagos vízigény. Az öntözés vízigényén kívül figyelembe kell venni az egyéb (pl. halastavi) vízigényeket, valamint a teljes vízellátó-vízelosztó hálózatban kialakuló vízveszteséget és az öntözési üzemrendet is. Ha vízellátó-vízelosztó rendszernek van bizonyos tározási kapacitása, akkor a fővízkivétel a kisebb- nagyobb öntözési üzemszünetekben is működhet, akár folyamatosan is, így a szükséges vízszállítóképesség - a vízveszteségektől eltekintve - kisebb lehet, mint az egyes öntözőberendezések számára kiszolgáltatandó vízhozamok összege. Ez annál inkább így van, minél nagyobb kiterjedésű az öntözőrendszer. Ezt a körülményt az egyidejűségi tényezővel szokták kifejezni, amely általában 0,6-0,9 közötti érték. Az egyes öntözőberendezések számára kiszolgáltatandó vízhozamok összegét az egyidejűségi tényezővel meg kell szorozni, majd ehhez hozzáadva a vízveszteséget, megkapjuk a vízkivétel, illetve a fővízkivétel mértékadó vízhozamát. 5.2. Az öntözővíz beszerzése felszín alatti vízkészletből A felszín alatti hasznosítható vízkészlet A felszín alatti vízkészletfajták közül öntözési célra a talajvizet és a sekély rétegvizet hasznosítják.A felszín alatti vizek elsősorban a lakosság vízellátását szolgálják, de ott, ahol bővebben állnak rendelkezésre, öntözési célú felhasználásuk is elképzelhető. Ilyen szempontból mindenekelőtt a folyók hordalékkúpjai jöhetnek szóba. Ezek területén kis mélységű (10-15 méteres) csőkutakkal 400-2000 l/p vízhozam is kinyerhető, s ez már elegendő kisebb öntözőberendezések üzemeltetéséhez. Igazi nagyüzemi öntözés csőkutakkal nemigen oldható meg. Magyarország nagy részén a talajvíznyerési adottságok kedvezőtlenek, sok helyen legfeljebb a házi- és hobbykertek öntözővíz-igénye szerezhető be. A felszín alatti vizek minősége nagyon változatos. A kis mélységű kutakkal kitermelt talajvíznél hátrányos körülmény az alacsony hőmérséklet (11-12 °C). A talajvíz sótartalma homokvidékeken általában megfelelő öntözési célra, egyébként sokfelé nagyon magas, több ezer mg/l is lehet. A mélyebb rétegek vize kisebb sótartalmú, de főleg a Tiszántúlon nagyon "nátriumos", ezért öntözésre nem ajánlható. A hévizek még lehűlés után sem alkalmasak öntözésre, mert ezeket rendszerint 2000-5000 mg/l sótartalom és 90 % fölötti Na-arány jellemzi. Kutak A felszín alatti vizet kutakkal termelik ki. Öntözési célra többnyire a felszín alatt 20-80 m mélységben elhelyezkedő vízadó rétegek jöhetnek szóba, ha azok vízadóképessége megfelelő. A mélyebb rétegeket ugyanis az ivóvízellátás céljára tartalékolják. A kutak vízadóképessége a földtani adottságoktól és a kút szerkezeti jellemzőitől függ. A földtani adottságok közül a legfontosabb a vízadó réteg anyagának szemszerkezete. Minél durvább szemcsékből áll a réteg, annál nagyobb a kitermelhető vízhozam. A kút szerkezeti jellemzői közül fontos a szűrőzött szakasz hossza és a szűrőcső átmérője. A kinyerhető vízhozam a kút üzemeltetési módjától, pontosabban a leszívás mértékétől (a nyugalmi és az üzemi vízszint különbségétől) is függ. Az 10. sz. táblázatban egy nagyátmérőjű (d=300 mm), 6 m-es szakaszon szűrőzött kútból 4 m-es leszívás mellett kitermelhető vízhozam értékeit közöljük - a vízadó réteg anyagától függően. A kinyerhető vízhozam több egymás közelében lévő kút összekapcsolásával növelhető, de a kutak egymásra hatása miatt az egyenkénti vízhozamok csak részben összegződnek. Az öntözhető területet úgy is lehet növelni, hogy a kút mellett víztározót létesítünk, amely az öntözési szünetekben a kútból folyamatosan tölthető. Phare Program HU-94.05 35
