Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
5. Dr. Pálfai Imre: Az öntözővíz beszerzése
5. Az öntözővíz beszerzése Nagyobb folyókon vasbeton pilléres, mozgatható elzárótáblás duzzasztókat építenek, s azt a vízi járművek átbocsátása érdekében hajózsilippel és a halak vándorlását lehetővé tevő hallépcsővel egészítik ki. Az ilyen nagyobb duzzasztókat vízlépcsőnek nevezik. Ezek rendszerint többcélú létesítmények, azaz az öntözési célon kívül javítják a vízi közlekedés feltételeit és bizonyos esetekben - vízierőművel kiegészítve - villamos energiát is termelnek. A tározóval kombinált vízlépcsők kiváló lehetőséget nyújtanak üdülésre, sportolásra. A Tiszán Tiszalöknél, Kiskörén és a jugoszláviai Törökbecsén épült vízlépcső. A Körös-völgyben a gyulai tűsgáton (Fehér-Körös) kívül duzzasztó, illetve vízlépcső van Békésnél (a Kettős-Körösön) Körösladánynál (a Sebes-Körösön), valamint Békésszentandrásnál és Bökénynél (a Hármas-Körösön). Folyami vízkivételi létesítmények A folyókból ún. vízkivételi létesítmények segítségével lehet a vizet kivenni és a víz továbbítására szolgáló csatornába vagy csővezetékbe juttatni. A vízkivételi létesítményeknek két fő megoldási módja van: — a gravitációs és — a szivattyús vízkivétel. Amennyiben a folyami vízkivétel nem csak egy kisebb öntözési egységet, hanem nagyobb térséget szolgál ki, fővízkivételnek nevezzük. A tavak partján épített vízkivételi létesítmények hasonlóak a folyami művekhez. Kialakításuk egyszerűbben oldható meg, mert nem kell olyan nagy vízszintingadozásra számítani, mint a folyóknál. Gravitációs vízkivétel Gravitációs vízkivételt duzzasztott folyószakaszon létesítenek, lehetőleg a duzzasztó közvetlen közelében. 10 m3/s-nál nagyobb vízhozam kivezetése célszerűen zsilipes műtárggyal oldható meg, míg kisebb vízhozamok szivornyásan is kivehetők. A zsilipeket az árvízvédelmi töltésbe építik, s az árvízvédelmi biztonság messzemenő figyelembevételével, nagyon gondos vízzárással (kettős elzárással) alakítják ki. Nagyobb méreteknél táblás zsilipet, kisebbeknél csőzsilipet alkalmaznak, amelyet tolózárakkal látnak el. A tiszalöki öntözőrendszer Keletifőcsatornáján hajózható fővízkivételi zsilipet építettek. A nagy zsilipek záró- és emelőszerkezetét hidraulikus berendezésekkel és villanymotorokkal mozgatják. A zsilipek javítását ideiglenes, betétpallós elzárással teszik lehetővé. A szivornyás vízkivétel nagy előnye, hogy a folyók mentén húzódó árvízvédelmi töltést nem kell átvágni. A szivornyák csöveit a legmagasabb árvízszint felett vezetik át a töltésen. A szivornya vízszállítása elsősorban a csőátmérőtől, a csőhossztól és a vízszintkülönbségtől függ. A 0,5 és a 0,8 m átmérőjű szivornyák vízszállításának tájékoztató értékei a 8. sz. ábráról olvashatók le. A szivornyás vízkivétel víz- szállítása egymás mellé helyezett több szivornyával szinte tetszőlegesen növelhető. A szivornyacsöve- ket a felvízi és alvízi oldalon is aknába helyezik, a felvízi aknát durva ráccsal látják el. A szivornyát a csővezeték légtelenítésével indítják be és légbeszívással állítják le. 32 ©Phare Program HU - 94.05
