Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Vermes László: Az öntözővíz minősége és mennyisége
4. Az öntözővíz minősége és mennyisége Öntözővíz-osztályozás (Hagin és Tucker nyomán) 4. sz. ábra s z ó d a s z á z a I é k Számos vizsgálat utal arra, hogy a magnézium - a talaj szerves és ásványi kolloid-részecskéihez kötődve - szintén kedvezőtlenül hat a talaj tulajdonságaira, ezért a Mg % értékével meg szokták adni, hogy mekkora a magnézium-ionok aránya az öntözővízben lévő Ca- és Mg-ionok együttes mennyiségéhez képest. A jó minőségű, minden talajon használható öntözővíz Na %-a 35, Mg %-a pedig 45 alatt van, de a veszélyesség mértéke attól is függ, hogy ezek a kationok milyen anionhoz kötődnek. Ezért fontos az öntözés szempontjából is az adott víz anion-szerinti típusa, vagyis az, hogy a leggyakoribb anionok közül melyik dominál és milyen sorrendben, ill. arányban fordulnak elő az öntözővízben. A kétvegyértékű kationok karbonátjai ugyanis gyengébben oldódnak mint szulfátjaik, kloridjaik viszont jól oldódnak. A karbonátok vizes oldata lúgos kémhatású, míg a szulfátoké és a kloridoké gyengén savas vagy közel semleges. Fontos jellemző még a víz karbonát- és hidrokarbonát tartalma, különösen a nátrium-hidrokarbonát (szóda) relatív mennyiségének változása szempontjából. Az erre uraló mutatók a víz fenolftalein- lugossáqa, valamint szóda-eqyenértéke (vagyis maradék karbonát-koncentrációja). Szódát a jó minőségű öntözővíz nem tartalmazhat, csupán kismértékű, 10 mg/l szódában kifejezett fenolftalein-lugosság viszont megengedett, ha azt a természetes vízben finoman diszpergált kalcium-karbonát okozza. Különösen az utóbbi évtizedekben, a természetes vizeknek az emberi tevékenység hatására történő elszennyeződése következtében került előtérbe az öntözővíz szennyezettségének vizsgálata és megítélése. A szennyezettségi mutatók között vannak az általános mutatók (szervesanyaq tartalom, lebeqő- anyaq terhelés, KOI, BŐI) és a különleges szennyezők, úgymint a nehézfémek szervetlen sói (pl. Pb-, Cr-, Ni-, Mo-sók), egyéb mérgező szervetlen sók (pl. szulfitok, cianidok), szerves összetételű toxikus anyagok (pl. olaj, kátrány, PCB-k, detergensek, növényvédő szerek), valamint a bakteriális szennyezők. Ezek körének adott esetben való meghatározása függ a víz eredetétől és a feltételezett vagy ismert szennyezőforrástól. Általános szabály az, hogy az öntözővíz nem tartalmazhat szennyező anyagokat olyan koncentrációban, amely a növények fejlődését közvetlenül vagy közvetve károsan befolyásolja. Elsősorban a mikroöntözésnél van kiemelt szerepe az öntözővíz minőségének, különösen az öntöző elemek eltömődésének veszélye miatt. A 4.sz. táblázat az eltömődés mértékére vonatkozóan ad meg határértékeket az eltömődésben szerepet játszó legfontosabb mutatókra. Phare Program HU-94.05 21
