Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

3/2

3/2

ahol 2/3 /o* 0,42

<4 = -y- Ab

(h + k)- k

h

k

az átbukó vlzoszlop magassága,

v

b

x az érkező viz sebessége

= a nyílás szélessége

A gáttest alapját a fagyhatár alá kell helyezni. (: Vízmosás fenékszintje alá 1,0 m-re.s) A gátkorona Íves, vagy trapéz- alakú, hogy a vizet a korona közepére terelje és onnan bukjon a vizládába. A szárnyak bekötési helye a legkényesebb, ügy kell méretezni, hogy a viz a gátat oldalról ne kerülhesse meg és ki ne mossa. Ezért a szárnyakat a vízmosás termett oldalába 1-2 méterre kell bekötni. A vizláda mélysége a gátmagasság0,15 - 0,20- szorosa. 0,30 m-nél sekélyebb vizládát azonban nem célszerű építeni. A vizláda hossza, a gátmagasság 1-2-szeresse lehet: ellenőrizni az alábbi összefüggésből lehet:

f

+ 1,0, ahol v a gáthoz érkező viz sebessége h pedig az átbukás magassága.

A képlet a vízszintes hajítás kifejezése.

A vizláda után utófeneket kell építeni, amely a vizládával együtt a gátmagasság háromszorosa lehet. A vizláda általában a lebukó vizoszlop szélességével azonos. Az utófenék 30 cm vastag cementhabarcsba rakott burkolat lehet. Az utófeneket a kimosás megakadályozása céljából foggal kell lezárni.

A káros szivárgás és alámosás megakadályozására ajánlatos a bukófal alsó alkjában áz oldalbekötések külső sikjáig érő 2,0 4,0 m hosszú szádfal leverése.

Földgátak

Újabban egyre terjed a föld anyagú hordalékfogó gátak alkalmazása. A kellő körültekintéssel tervezett, gondosan épített és fenntartott földgátak a falazott gátakkal egyenrangú építmények. (32. ábra.)

A gátépítéshez felhasználandó földanyag szemösszetételét és vizáteresztőképességét laboratóriumban kell megvizsgálni. A homokos agyag, továbbá a homokos lösz általában megfelelő építőanyag- 71 -