Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

Bevezetve a költségek hányadosaként adódó tényezőket,

ezek fejezik ki, hogy valamely alacsonyabb gát hányszoros költségével gazdaságos egy magasabb gátat megépíteni. Az "a" és nbn tényezők értékeit az alábbi táblásat tartalmazza:

JU„

Az "ar

tényező értéke,ha x=

A "V tényező értéke,ha x=

Ho“

2,0

2,10

2,20

2,30

2,00

2,10

2,20

2,30

4,0

7,00

7,60

8,27

9,05

8,00

9,19

10,55

12,12

3,0

5,00

5,35

5,73

6,14

4,50

5,23

5,60

6,26

2,5

4,00

4,24

4,50

4,80

3,12

3,42

3,75

4,11

2,0

3,00

3,14

3,30

3,46

2,00

2,14

2,30

2,46

Az x - értéke a gyakorlatban általában 2,10 - 2,30 között változik. Egy 6 méter fenékszélessógü 1 1/2 oldalnyilásu völgynél x = 2,15, ugyanennél 45 % hajlássál x = 2,20 körüli. A völgyfenék szélességének növekedésével az x értéke csökken.

A gyakorlatban a következőképen kell eljárni: a tervezésnél meg kell határozni az 1, 2, 3, 4 m magasságú gátak egységnyi koronahosszra eső költségeit. Ezután az alábbi táblázat szerinti értékeket.kell kiszámítani:

1 gát wg«» ..... oldallej- k költ- Sor- ............. oldallejtötnél Számított

eáge »-ben töknél ■ epétek eáf azá»

______________ ____________________.nényaráé

k

oron* költeáge Jelzése ex egree gátak ISnylegei _ 7~

boeese Ft—bar. költeégelnek aránya arányszám a D

1,0

Ki

1.

4,0

*

2,0

3.0

*2

*2

2.

5,0

*

4,0

*4

3.

2,0-í2Kl

4.

1,0

5.

1,5

69 -