Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

folyásmeder fenékszintjébe 0,5 - 1,0 m mélyen van beágyazva. Alakja lehet kör, vagy négyszög alaprajzú. A vizpárnából a viz túlfolyón jut tovább. A vályút elhagyó viz sebességét a rohanó vizmozgás alapján kell meghatározni. (27. ábra)

A surrantó vályút egyedi tervezéssel rendesen vasbetonból készítik, 4-6 m hosszú darabokból, mint pillérekre támaszkodó kéttámaszú tartókat.

Terelőmüvek

Olyan kisebb, főképen rőzsefonásból, kőszórásból, kőhányásból álló müvek, amelyek rendszerint a vízmosás felett összegyü- lekező csapadékvizet a vízmosás fejéhez terelik.

Fejgát

A vízmosás felső végénél, a további hátrarágódás megakadályozása érdekében u.n. fejgátat kell építeni. Ennek segítségével a vízgyűjtőről érkező vizek kántétel (kimosás) nélkül jutnak a vízmosás medrébe. A fejgát lényegében véve fenéklépcső, amely az eredeti talajszint és a vizmosásfenék közti magasságot hidalja át. Szerkezeti felépítése a helyi adottságnak megfelelően igen különböző.

VII. Hordalékfogó gátak

A hordalékfogó gátak, a fenékgátak és fenéklépcsők lényegében véve azonos szerkezetű és felépítésű vizimüvek. A különbség közöttük annyi, hogy a fenéklépcsők - a mederesés - csökkentő szerepük folytán - előfenékkel bírnak, s mivel hordalékvisszatartás itt nincs, a viz akadálytalanul bukhat át rajtuk. A hordalékfogó gátak és fenékgátak lényegében méretük és rendeltetésük folytán térnek el egymástól. Mindkettő vizmosáskötő mü, de mig a fenékgát a vizmosásfenék eséscsökkentésére szolgál, addig a hordalékfogó gát, mint elnevezése is mutatja - elsősorban a hordalékvisszatartást célozza, a fokozatos feltöltődés folytán természetesen az esést is csökkenti.- 57 -