Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
célszerűbb a gát alatt 15-20 cm magas keresztfonást létesíteni, és a fonások közét kövei kitölteni* A kettős rőzsegátak hátránya, hogy az alsö fonás alacsonyabb lévén, az átbukó viz a fonások közötti földanyagot átáztatja és kimossa. Az alsó karósor igy meglazul és a fonás elpusztul. Fagátak Gátak fából ma már nem igen készülnek, ezért ismertetésüket elhagyjuk. Sodronyfonatu gátak Ahol a vízmosás talaja kavicsos, mint kombinált anyagú mű szóbajöhet kaviccsal töltött sodronyfonatu fenékgátak építése. Ilyen gát 0,80 - 1,0 m magasságig építhető. Készítése úgy történik, hogy 15-20 cm mély, 1,0 m szélességű árokba, a kavics- szemnagyságnak megfelelő lyukbőségü sodronyhálót helyeznek. Ebbe nagyobbszemü kavicsot, követ tesznek magnak, majd a sodronyt visszahatjva összevarrják. A huzal átmérője 3-A nun, a fonat lyukbőség 60-100 mm. A sodronytest alatt megfelelő mérettel,- 1,0 m - szélességű urófeneket kell készíteni. Az utófenék a talajt védi a kimosástól, továbbá a kavicshengert is megtámasztja. Az utófenék karóval biztosított, sodronyhálóval védett kavicsburkolatból áll. Az utófeneket rendszerint 20-30 cm átmérőjű kereszthengersorral zárják le* (25* ábra.) Hátránya a bekötés gyengesége és a sodronyfonat rozs- dásodása. A bekötést cementhabarcsba rakott kavicsburkolattal lehet erősíteni. Ellenkező esetben könnyen kimosás áll elő. Ha a sodrony elrozsdásodik, 25. ábra Sodronyfonatu fenékgát- 54 -
