Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

való tartása, azaz a káros talajnedvesség csökkentése, úgy a mező- gazdasági területek, mint építmények tekintetében.

A tala.lcsövezés (alagcsövezés) hatása. A talajcsövezés (alag- csövezés) a talajviz szintjét leszállítja, ez által a talaj szellőzését elősegíti, a nedves, bideg talaj melegebb, mig a kötött talaj szerkezet morzsalékosabb lesz. A talajcsövek (alagcsövek) mint szellőztető járatok hatására a talaj kiszárad, összerepedezik. és igy a létrejött repedések a csapadék kedvezőbb befogadását biztosítják. A talajcsövezésnek (alagcsövezésnek) kötött talajon váló talajjavító hatása már 2-3 év után jelentkezik, mig a teljes javitó hatás 4-5 év alatt következik be, ami felső határként tekinthető.

A talaj szerkezetében beálló fizikai változás lehetővé teszi, hogy a morzsalékos talajszerkezet kialakulásával egyidejűleg a hézagtérfogat (hézagok száma) megszaporodjon és igy növekedjen a kapilláris viztartpképesség, amely a talaj jobb vízgazdálkodását segíti elő. A nagymértékű felületi párolgás csökkentése - talajcsövezés (alagcsövezés) hatásaként - következtében a talaj nem hűl le annyira, melegebb lesz.

A talaj ilymódon bekövetkező jobb levegőzése miatt - vegyi hatásként —több oxigén jut a talajba, ami kedvezőbbé teszi a szerves anyagok bomlását és a jobb talajélet kialakulását.

A talajcsövezés (alagcsövezés) egyike a legeredményesebb talajjavítási módnak, mely gyakorlatilag a talajcső mélységéig ható művelésnek felel meg.

A tala.icsövezés (alagcsövezés) előnyei;

1. Kevés területveszteség

2. Nem okoz művelési akadályt

3« Minimális fenntartási költség

4. A talajjavitás előfeltételének biztosítása (vízelvezetés, esetenkénti vizpótlás)

A tala.icsövezés (alagcsövezés) hátrányai:

1. A fajlagos beruházás költsége a többi eljáráshoz képest

a legnagyobb.

2. A csövek eltömődésének veszélye- 108 -