Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Egyéb vízügyi munkássága és jelentősége

Országos érdekűnek ítélte, lehetőség szerint előse­gítette a fiumei kikötő építésének ügyét, bár ezen a területen lépten-nyomon a kormányzat merev ellen­állásába ütközött. Foglalkoztatta a Száva és Kulpa-hajózás, a Rába— Rábcaköz vízrendezése, a Fertő-tó és a Hanság lecsa- polásának kérdése mellett az egészséges ivóvíz bizto­sításának céljából mélyfúrású kutak létesítésének problémája is. Kezdeményezésére készült el hazánk első mélyfúrású kútja. Folytathatnánk tovább az említő felsorolást, hisz férfikorának egyetlen napja sem múlott el alkotó­munka nélkül. Évtizedeken át folytonosan lüktető, sokirányú, hatékony tevékenységének érzékeltetésére ennyi is elegendő. Bár értékükben, jelentőségükben nem csekélyeb­bek Széchenyi István más irányú műszaki és gazda­sági alkotásai sem, figyelmes szemlélőnek mégis úgy tűnik, hogy életművében a közlekedésügy mellett leg­jelentősebb távlati hatása vízgazdálkodási munkássá­gának van. Ennek ő maga is alapvető fontosságot tu­lajdonított hivatása szolgálatában. Célja pedig a hite szerint pusztulásnak indult ma­gyar nép megmentése, a nemzetek sorában méltó helyre állítása volt. Megnyilvánulásaiban, írásaiban nagyon gyakran találkozunk a „nemzetiség” szolgá­latának mindent alárendelő szempontokkal. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a „nemzeti­ség” szóhasználattal az akkori rendi, közjogi „nem- zet”-fogalomtól határolta el magát, amely nemzet alatt csak a nemességet értette. Széchenyi pedig egész népét kívánta szolgálni, anélkül, hogy „nemzetiség” 94

Next

/
Thumbnails
Contents