Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

A Balatonról és gőzhajózásáról

rém és Zala megyék balatonparti birtokosait; . .. valóban csak önszeretet kell az illetők részérül a tárgy megindítása s végbevitelére. Minthogy csak egyetlen gőzösnek megjelenése is a Balatonon olly fordulatot tenne e gyönyörű víztükör mostani szunnyadozó létén, annyira nevelné az egész vidék életerejét, s olly hosszú lánczolatát következtetné a legszebb s előre ki sem számítható kifejtéseknek, miszerint a Somogy— Veszprém és zalai földbirtokosok és lakosok mintegy bűbáj-vessző által jelen létükből kiemelve csakhamar olly állapot közt lelnék magukat, melly a mostanihoz úgy állna mint májusi reg decemberi esthez, s melly ekkép a mostaninál módnélkül kellemesb és hasznosb is volna.

Nem fogna ugyan ez átalakulás pillanat alatt végbemenni, mert — ha csalni nem akarjuk magunkat — bizony még igen is fejletlen állapotban hervadoz jelenleg a balatoni partvidék; de hogy előbb utóbb bizonyosan végbemenend . . . az legkisebb kétséget sem szenved.”86

Tekintélye és szervező munkája hamarosan lendületet adott az ügynek. Még 1846 tavaszán megalakult a „Balaton Gőzhajózási Társaság”. Alapszabályai elkészítésére Kossuth Lajost kérték fel, s az alapszabályokat Széchenyi maga terjesztette jóváhagyásra a nádor elé.87 A részvényjegyzésben jó példával járt elöl.

A hajó fa testét közbenjárására az óbudai hajógyárban készítették el és darabokra bontva, különleges járművekkel, tengelyen szállították Balatonfüred- re, itt bocsátották vízre és itt szerelték be az Angliából, a Penn gyárból hozatott 40 LE-s hajógépet.

6*

83