Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért

vagyunk, s ha nem sietünk minden erőnkkel nagy mulasztásainkat helyrehozni, az általános haladás áramlata által okvetlenül elsodortatunk.

E veszélyt érezte ő működésének minden perczé- ben, s felette szövevényes viszonyaink közt nem is mutatkozott számára oly állásfoglalás, melyből a nemzeti erő fejlesztésére nézve nagyobb szabású sikereket teremthessen. Tétlenül álltunk, míg haladt sebesen a helyrehozhatatlan idő.

Most a kormánynak azon ötlete támadt, hogy ha gyarló személyemet körébe vonhatja, nem csekély erőgyarapodást nyerhet, s megkínált hivatalos állással. Így lettem helytartósági tanácsos. Gondoljátok-e, hogy e czím reám 53 éves emberre, bírt valamelyes ingerrel? Oly hivatal, melyet ha utánajárok ezelőtt 25 évvel könnyen elérhettem volna. Vagy hiszitek-e, hogy Széchenyi István nevének becséhez e czím valamiben.járulhat?

Jól tudom ‘én, hogy ez által az országban csak veszthetek, de a dolog nem ezen fordult meg.

Számomra a helytartótanácsnál új osztályt rendezlek. Tőlem semmi kötelezettséget nem követeltek, szakomban teljesen szabad kezet ajánlottak. Kívül a politika körén az ország anyagi ereje kifejtésének vezetésével kínáltak meg.

Mily nyomorult gyávaság lett volna tőlem, nem egész múltamat tagadom-e meg, ha kicsinyes hiúsági tekintetek miatt visszautasítom az ajánlatot?

Bízom-e a kormányban? kérditek. Erre én azt felelem: nem bízom meg senkiben, sem a kormányban, sem egészen a nemzetben, de bízom: Istenben és önmagámban.

71