Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért

Ne várjunk rövid idő alatt nagy előmeneteleket, s csak Istenért ne higyjünk azoknak, kik rövid idő és csekély fáradság után óriásiakat ígérnek . . ,”70

A Tiszavölgyi Társulat 1846. január 19-én megtartott nagygyűlésén megalakult. Magáévá tette Széchenyi javaslatait, megválasztotta központi választmányát és vezetőségét. Műszaki igazgatóvá Vásárhelyi Pált jelölte ki és megbízta a szabályozási tervek kidolgozásával. Az érdekeltek, a Széchenyi által megfogalmazott „Szerződvényben”71 kötelezettséget vállaltak, arra, hogy a rájuk származó előnyök arányában részt vállalnak a költségek fedezéséből és az esedékes pénzösszegeket pontosan befizetik a Társulat pénztárába. Rendkívül fontos — máig korszerű elvi állás- foglalást rögzít az okirat 7. pontja:

„A Tiszavölgy szabályozásának fogalmába nemcsak a Tiszának, hanem a vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók és általuk okozott mocsárok és kiöntések rendezését, korlátozását, illetőleg lecsapolását, nemkülönben az egész tiszavölgyi vízszerkezetnek bárminémű hasznosítását is belefoglaljuk.”71

Az ismertetett elvi alapokon kidolgozott alapszabály kimondta:

„1. §. Tiszavölgy ön vízszabályozási célokra alakult társulatok egy társulatba olvadnak össze, melynek neve: „Tiszavölgyi Társulat”; ez ezentúl egy és oszthatatlan.

2. §. A Társulat célja a Tiszavölgyet akkép szabályozni, hogy folyóink káros kiöntései a lehetőségig megszűnhessenek, mocsárai kiszáríttassanak; sőt vizei mindennemű hasznosítás által a mezőgazdaság és

66