Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)
Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért
ront gyakran, vagy borít mindig; s ki más részrül azt is tudja, milly bájoló kertekké varázsolhatja a legmostohább tájakat is emberi szorgalom . . . Es ekkép, ha a Tisza völgy nem teszen szert... elégséges kész cassára: az bizony csak azon lakosok hibája, vagy jobban mondva „bűne”, kiket a kincs illetne, de e helyett mostanság egyedül a baj illet... Alkalmazása mind annak egybevonva, mi itt töredékben elszórva adatott elő, az, hogy a Tiszavölgynek olly rendezéséhez, melly aztán nem csak szép mappák és tervek készítéseiben, megnemszűnő gyűlés- és ülésekben, lakomák, ünnepietek, küldöttségek és legfeljebb itt ott néhány kis töltés- vagy átvágásokban álljon, de czéljának tökéletesen megfelelve a ,kelet népének’ újjáalakulást küzdelmiben mintegy új korszakot alkosson, ha így lehetne mondani: szellemileg is elmúlhatatlanul szükséges némteket tenni, anyagilag is. Szellemileg — a mennyiben t. i. némteknek egyedül kifejlett szellem adhat létet — ím ezek a fő kellékek: l.ször: Az ősiség módosítása. 2.szór: Ingatlant tekintve bizonyos minimum meghatározása. 3.szór: Minden osztályzatra számított ipartanodák. 4.szer: Zálogos hitelintézetek. 5:ször: Czélszerű közlekedések, mind az ország belsejében, mind a véghatárokon ki. ő.szor: Nagyobb belfogyasztás; és mindenek fölött 7.szer: Egyetértés a kormánnyal, s ennek minden lehető módoni utilisatioja. Anyagi tekintetben pedig, a mennyire ez a dolog oeconomiaját is illeti, a kérdésben levő czél elérése végett főkellékek ezek: l.ször: Kivitelre ügyelő központi főszemélyzet egy 61
