Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért

lyozási javaslatot, részlettervet terjesztettek a nádor elé, aki 1845. június 12-re értekezletet hívott össze a Tisza szabályozása ügyében s a beérkezett terveket véleményezésre az Építési Főigazgatóságnak adta ki. Széchenyi sugallatára a főigazgatóságon hajózási felügyelőként szolgálatot teljesítő Vásárhelyi Pál igen rövid idő alatt, e részmegoldásokkal szemben a közérdeknek megfelelő, az egész Felső-Tisza-völgyre kiterjedő szabályozásra és ármentesítésre összefoglaló jellegű — tehát nem végleges és részletes tervet — „Előleges javaslatot” szerkesztett, mely mindenben megfelelt a Széchenyiben kialakult szabályozási alapelveknek.

A hivatalba lépő Széchenyi, még mielőtt az új helytartósági osztály ténylegesen megalakult volna, élni akart a Helytartó Tanácsban mutatkozó jóindulattal, ütve a vasat, míg meleg, már 1845. szeptember 27-én szemle és szervező körútra indult a Tisza völgyébe.

„Mindenek előtt a Tisza völgyére irányozni lépteimet határzám el magamban... ez év szeptember 27-kén ... útnak is indultam Pestrül, s pedig: Mis- kolczon és S.Űjhelyen át Vásáros Naményba, innen Nagy-Kállón és Debreczenen át Dobra, e helyrül pedig Madarason keresztül Szolnokra, honnét Kun- Szent-Mártonnak Szegedre, és onnan vissza Pestre.”

Első Tisza-völgyi szervező kőrútján szeptember 27- től október 16-ig sok helyen megfordult, buzdított, tárgyalt, barátokat szerzett az ügynek. A fogadások és üdvözlések közepette lefolyt körút érdemi munka- állomásai a következők voltak:

Szeptember 30-án Sátoraljaújhelyen ülést tart Ung, Szabolcs és Beregh megyék küldötteivel;

57