Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)
Küzdelme a Duna szabályozásáért és a gőzhajózás fejlesztéséért
A gőzhajózásért kifejtett munkásságát még életében siker koronázta. Érdemeinek elismeréséül a Gőzhajózási Társaság egy, az általa létrehozott hajógyárban épült, új személyhajóját nevezte el róla. Ezzel kapcsolatban kissé kesernyésen jegyezte meg, hogy inkább egy vontató hajó illet volna párhuzamként az ő tevékenységéhez. Az Al-Duna szabályozásának a befejezését azonban nem sikerült elérnie. A nagy kezdeti lendület ellenére közel fél évszázadnak kellett eltelnie, amíg az általa megkezdett munka újból megindulhatott. Az 1890—1898 között elvégzett munkálatok megérdemelt elismerést szereztek a magyar vízmérnöki karnak és századunk közepéig kielégítették a Dunahajózás immár nemzetközi igényeit. A legújabb kor ugrásszerűen megnőtt követelményeinek megfelelő szabályozási munkákat most már román—jugoszláv közös vállalkozásban, csak a legutóbbi években sikerült befejezni. Az 1964—1972 között létrehozott hatalmas al-dunai vízlépcső kétlépcsős hajózsilip-párjával lehetővé teszi, hogy a Duna, mint hajóút, a megvalósulás küszöbén álló Duna— Rajna—Majna-csatorna transzkontinentális víziúthálózatának teljes értékű szakasza legyen. Éppen azokban az években, amikor Széchenyi István akkora erőfeszítéssel foglalkozott az Al-Duna szabályozásának és a dunai gőzhajózás fejlesztésének kérdéseivel — bontakozott ki a bajorok nagy vállalkozása. I. Lajos bajor király — akit Széchenyi a Duna Gőzhajózási Társulat részvényesének is megnyert — megkezdte az évezredes gondolat megvalósítását, csatornával kötni össze a Dunát a Majnával. A Lajos50
