Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Küzdelme a Duna szabályozásáért és a gőzhajózás fejlesztéséért

„Pest és kikötő! Az ember, ha csak egy kissé ismeri is Pestet, valóban azt vélné, hogy e két szó úgy illik egymáshoz, miszerint az elsőt nem is lehetne a második nélkül jó formán gondolni.”54

A Duna Gőzhajózási Társaságban tekintélyével oda hatott, hogy a vállalat téli kikötőjét és központját Pesten alakítsa ki. Ideiglenes jelleggel a téli kikötőt az óbudai Duna-ágba és a gyárrá fejlesztendő műhelyét az Óbudai szigetre telepítette.

„Kell rendes biztos kikötő és révpart. Ó-Budának fekvése és azon dunai ág, melly a város partja és az úgy nevezett Nagysziget közt létez, illyeshez igen alkalmasnak látszik lenni; .. . hol hajók épülnének, javíttatnának; hol rakhelye lehetne a fa minden nemeinek; hol gyárak alapulnának; . . .”55

„Alig szeretném eszközleni valaminek végbevitelét annyira. Rendes hajógyár, kikötő, biztos telelő, olly közel Pesthez! s mind az mi szoros kapcsolatban van azokkal, mint nem csak gőzhajók, de minden nemű és czélú más hajóknak építése, mozgonygyár, egy kiesen elrendelt félsziget, mellyre kocsin is lehetne menni sat., s ebbül természetesen következő táplálása, de- rekas fizetése, házi szerencséje sok száz munkás családnak .. . egy új forrása a legszebb s legelágazóbb iparágnak . . ,”56

A hely azonban több szempontból nem volt kielégítő. Az alkalmas, végleges telephelyért újabb évtizedes szívós harcot folytatott Pest város tanácsával.

„S most tiszt, olvasó ... menjen most... az ó-budai kikötőbe. Nézze meg. — S tudja mit fog ott találni? Számtalan malom és egyéb hajók közt úgy any42