Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Küzdelme a Duna szabályozásáért és a gőzhajózás fejlesztéséért

A Dunának mint vízi útnak a fenntartása felvetette a folyam leülepedett hordalékai rendszeres kotrásnak, a hajóút fenntartásának kérdését. Az eredményes és rendszeres folyamkotrásra nem voltak alkalmasak a korábban használt egyszerű módszerek.

Széchenyi következetes, hosszas utánjárással elérte, hogy végül a nádor megbízta egy angol gőzüzemű kotrógép beszerzésével és üzembe állításához megfelelő szakember szerződtetésével. A kotrógép alkatrészei 1833 őszén érkeztek meg — Triesztig hajón, onnan kocsin a Duna partjára, az összeszerelésére, üzembe állítására, a személyzet betanítására szerződtetett Clark Adámmal együtt. A gőzüzemű kotrógépet 1834-ben állították munkába és a VIDRÁ-t az Építési és Hajózási Igazgatóságnak felügyelete alá rendelték.

„Egy folyamtisztító erőmű. .. gőztül forgatva, mellynek szerény neve ,Vidra’, minthogy vízfenék, sár és sötétség a’ hazája, hihetőleg már a jövő tavaszkor Budapest közt fogja magát bemutatni.”53

A jól kiválasztott kotróhajó beváltotta a hozzá fűzött reményeket s csakhamar nélkülözhetetlenné vált a Duna felső szakaszán is. Gróf Kolowrath kancellár már 1835-ben arra kérte Széchenyit, hogy a VIDRÁ-t küldje fel Bécsbe, ahol szeretné próbaüzemben össze- hasonlíttatni az Ausztriában használt kotrógépekkel. Az üzemi összehasonlítás megtörtént és a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint a VIDRA sokszorosan gazdaságosabbnak és termelékenyebbnek bizonyult az osztrák gépekkel szemben.

Biztosítva volt immár a hajózó út fenntartása és megindultak a gőzhajó járatok Bécs és Pest között, Pestnek megfelelő kikötője azonban nem volt. Széchenyi újból sorompóba lépett:

40