Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Küzdelme a Duna szabályozásáért és a gőzhajózás fejlesztéséért

által. Fejtsétek a másodikat ki Budapesti fővárosunkban. Tegyetek mindent, hogy Budapest megszűnjék egy vak zsák lenni, s ennek elérése végett a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek ki nyitni kell.. (Politikai végrendelete, diktálta a Desdemonán júl. 17-én Waldstein Jánosnak.)'12

Útjáról október 19-én ért vissza Pestre s 23-án már Pozsonyban az országgyűlésen volt, ahol tapasztalatait széles körben terjesztette és erőteljes agitá- ciót indított az Al-Duna- s főleg a Vaskapu szabályozása érdekében.

Időközben a „Duna-mappáció” munkálatai annyira előrehaladtak, hogy megbízható tájékozódást nyújthattak a folyam mederviszonyainak alakulásáról. Ez megkönnyítette a gőzhajózás több reménnyel biztató újbóli megszervezését. J. Andrews és J. Prichard angol hajóépítők kezdeményezésére 1829-ben megalakult az „Első szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társaság”, mely 1830-ban bocsátotta vízre első hajóját, a „Franz I”-et.

Széchenyi élénk figyelemmel kísérte a vállalkozást. A kezdeti óvatos tartózkodás után nemcsak részvényesévé, hanem legaktívabb szervezőjévé, szakértőjévé és fejlesztőjévé vált.

Újból és újból végigjárta a Duna minden szakaszát, hogy felmérje a tennivalókat, ellenőrizze a kapott adatokat. Szervezett, agitált, diplomáciai missziót vállalt a Duna-hajózás fejlesztése, a folyam medréből a hajózási akadályok eltávolítása és főleg az Al-Duna szabályozása érdekében.

A gőzhajózás fejlődésének előfeltétele volt a Duna szabályozása és medre kitisztítása. Segítségért 183129