Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Széchenyi István vízgazdálkodási szemlélete

sem tudná eltűrni, hogy fajtájának legnagyobb, ’s legeredetibb száma ezentúl is olly tenger söppedék közt tengjen, mint a’milly közt vesztegel pirulást oko- zólag mostanság.”28

„Látnunk kell tehát mindenek előtt, egészen tisztán látnunk. Erre azonban csak akkor leszünk képesek, ha tökéletesen részrehajlatlan, kimerítő ’s összefüggő terv készíttetendik előbb.”

„vízi bajainkat tekintve minden esetre tennünk kell, ámde gyökerest; ennek elérésére pedig elkerülhetetlenül megkívántatik számtalan élőmunka; és aztán, hogy köztehetséget egyedül azon esetben szabad közvetlen használni, ha teljességgel nincs más mód életbe léptetni az egész hazára nézve bizonyos köz üdvű czélt.”29

Széchenyi ismerte, tanulmányozta és értékelte a vízszabályozás területén elszigetelten mutatkozó korábbi kezdeményezéseket, főleg Huszár Mátyásnak, a Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjének felmérése terén végzett kiváló munkáját. Beszédes József a Balaton déli partvidékének, — a Sárvíz—Sió—Kapos völgyének rendezéséről szóló jelentését éppen az 1825. évi országgyűlésre terjesztette be. Feltehetőleg ebből adódik, hogy a Duna-szabályozás kérdésében éppen Beszédest választotta első szaktanácsadójául. Közéleti tevékenységének megkezdése előtt már folyamatban volt „Duna-mappáció” eredményeit és a Tiszavölgy felmérésére irányuló törekvéseket egyaránt figyelemmel kísérte.

Történelmi érdeme, hogy az elért eredményekre és újabb tervszerűen elvégeztetett felmérésekre, valamint saját megfigyeléseire alapozott olyan egységes,

21