Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Széchenyi István vízgazdálkodási szemlélete

A jelzett alapelvek nagyon világosak:

,,A’ közlekedéseket tekintve . . . nem csak egyes tagok, de az egyetemes hazai testnek vér és nedvkeringése fejlődjék ki teljes elevenségre ’s egészségre, korántsem elég itt ott nyitni néhány utat, ásni néhány csatornát, vagy építeni egy két vasutat, mint tán éppen kedvünk csosszan, vagy személyes érdekünk su- galja, vagy a’ zsarnok divat követeli; ámde az egész hazát tekintve illik egybefüggő közlekedési tervet készíteni előbb, mintsem bármibe is fognánk, ha ti. áldozatunknak nem egyedül vármegyei vagy legfeljebb vidéki, de országos gyümölcsét kívánjuk élvezni.”23

„És ha ez közlekedési tekintetben áll, annál talpra esettebb igazságnak mutatkozik, korlátlan vizeink szabályozását illetőleg; melly ha minden oldalruli megfontolás ’s tökéletes összefüggés nélkül vitetik végbe, ’s bizony mondom, alkalmasint többet fog egy vidéknek ártani, mint a’mennyit használna másiknak, sőt talán még azon tájt is fogja sújtani, mellynek kedvéért vitett véghez, minthogy csak egy kissé hosszabb időt tekintve még nagy kérdés, a’ mezei gazdákra nézve, valljon mi sorvasztóbb baj: a’ néhai nagyobb víz-e, vagy a’ közönséges és kivált alföldön olly tikkasztó szárazság; midőn minden esetre alig követhetni el a’ mezei gazdaság körében otrombább bűnt, mint vizek — mert néha alkalmatlanok, — meg nem fontolt ’s ekképp hebehurgya leszállítása által ellökni ’s megsemmisíteni az irrigatio áldását, mellyel semmi nem ér fel.”2i

„Fontos Budapestnek megóvatását tűzni ki a’ teendők sorában legelső helyütt...

Nincs még hat esztendeje — vagy szabad ezt felejteni? — ’s majd sarkaibul fordítá ki fővárosunkat a’

18