Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

Pesti kikötő – Pesti Dunapart

PESTI KIKÖTŐ — PESTI DUNAPART Biztosítva volt immár a hajózó út fenntartása és a hajózáshoz szükséges vízmélység a Pozsony feletti Duna-szakaszon is, újból megindultak a gőzhajójára­tok Bécs és Pest között. Pestnek megfelelő kikötője azonban nem volt. Széchenyi újból sorompóba lépett: ..Pest és kikötő! Az ember, ha egy kissé ismeri is Pestet, valóban azt vélné, hogy a két szó úgy illik egymáshoz, miszerint az elsőt nem is lehetne a máso­dik nélkül jóformán gondolni.”100 Tisztában van azzal, hogy a főváros árvizek elleni védelme, a pest-budai dunapartok rendezése és meg­felelő kikötő, helyesebben kikötők létesítésének kér­dése egymással szorosan összefügg. Az 1838. évi ka­tasztrofális árvíz tapasztalatainak összegzéseként a város építésére, fejlesztésére, szabályozására, árvizek elleni biztosítására és kikötőhelyek biztosítására vo­natkozó eszméit terjedelmes emlékiratban foglalta össze és terjesztette elő 1839 tavaszán.101 Alapelvként javasolta, hogy az építési telkek szint­jét fel kell emeltetni az utcák szintjéig, továbbá 1. Rossz anyagból nem szabad építkezni. 2. A Duna partján a gőzhajók számára elegendő ra­kodóhelyet kell kijelölni és kiépíttetni. 3. Az ideiglenes árvédelmi töltéseket le kell bon­tani. 4. A szemetet, törmeléket a város belterületéről el kell távolítani, lerakására helyet kell kijelölni. Épít­kezni pedig csak szilárd altalajra szabad. 69

Next

/
Thumbnails
Contents