Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

Milyennek látta vízügyi helyzetünket?

gátolják a’ világ egyéb lakosaival közlekedésünket?”'“

„Vizeink, Duna, Vág, Mura, Dráva, Száva vad természetűek; Tisza, Maros fekvése helytelen Kulpa kis medrű. —

Csatornáink ritkák, hibásak.”'18

>,A vízcsatorna leghasznosabb hol egyenes a vidék, kő nincs s ahol egy munkával mocsarakat is száríthatni ki, vagy irrigatiot (öntözést) eszközölhetni . . ”V)

,,Hol pedig a csinált út, vízcsatorna, a vasút nem, kamatol, ott előbb utóbb elbomlik mint nálunk . . . tekintsük a vízcsatornáinkat, milyen állapotban vannak azok ...”50

,,A vasúttal, csatornával éppen így van. Néhány esztendeig a köznép keresetét csorbítja, némely vásárt felesleggel borít el és ezzáltal a közel birtokost ideig- óráig károsítja, de számosabb esztendő leforgása után az egész vidéket elősegéli és felemelkedésre bírja és végre szinte mindenki, vagy legalább a számosb rész önhasznát sokszorozva leli a közgyarapodásban ”5Í

Hazánknak több mint 1000 □ mértföldét borítja undok mocsár. Már ilyeseknek legnagyobb haszonnal virágzó telekké átvarázsolására pénz venni fel, nem csak nem volna esztelenség, sőt a lehető legbölcsebb tett.”52

„Geográphiai fekvésünk nem legjobb, azonban nem is olly rossz, mint sokan gondolják, azaz nem olly rossz, hogy azon, a’ mit a’ természet megtagadott, mesterség által valamennyire segíteni ne lehetne.”52

„A magyar kikötőhelyeket, Ludovica-utat, Kulpa vizét ’stb bejártam. Száz abderitiusmusra (balgaságra) találtam, melyeket fennhangon, annak idején hirdetni is fogok . . ,54

..Geographiai helyeztetésünk szerint minden igyekezetünknek arra kellene menni, hogy hazánk Fiú- mével legszorosb ’s lehető legkönnyebb kapcsolatba

28