Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

Széchenyi István jelentősége, példája

is kifejteni felette hasznos, de azért még is csak mellékes tekintet; — hanem fő czélom az, hogy hazánk, erei központosuljanak; a’ megyei, városi, mágnási, nemesi, polgári, vallási, nemzeti sa’t. különzések egy magash czélra olvadozzanak össze; az ember nem mindig czíme és állása, de mint ember, belbecse után latoltassék; elmesúrlódások által a’ nemzeti legnagyobb kincs, a’ kiképzett, előítélet nélküli emberi velő mindinkább növekedjék, s’ kellő helyére emeltessék, mikép felébredjen a’ köziélek, ’s így erősb legyen a’ haza .. .”159

Ez az igazság. Gyakorlati, gazdasági előnyöket hangsúlyozó „vállalkozásai” is egységes és tervszerű társadalmi-politikai reformok megvalósítása felé törő lépések voltak.

Minden alkotása mögött megtaláljuk az egy célra mutató eszmei összhangot.

A Lánchídnak, amelynek megvalósulásáért annyit küzdött és áldozott — bár a maga korában páratlan műszaki alkotás és gazdasági vállalkozás is volt — j e- lentősége mégis főleg abban állott, hogy először ütött rést a legféltettebb nemesi előjogon, az adómentességen.

A dunai víziút felmérése, a Vaskapu hajózhatóvá tételének a megkezdése, a gőzhajózás fejlesztése vízügyi, műszaki és gazdasági jelentősége mellett, magában foglalta a Dunának, mint a partjain élő nemzeteket összekötő kapocsnak, politikai értékelését, a közös érdekre alapuló együttműködő kapcsolat teremtésének szándékát, rést ütve a kormányzat Ausztria érdekeit egyoldalúan szolgáló gazdaságpolitikáján.

„Szerbia és Magyarország érdekei annyira összekötöttek, hogy még jobb barátoknak kell lennünk, akár akarjuk, akár nem . . .”l,i0

— írta Milos Obrenovich fejedelemnek, s az egymásrautaltság jegyében baráti kezet nyújtott a románok felé is. A román nép gyarapodását szolgáló reformjavaslatokkal támogatta Alexander Ghika mod- vai fejedelmet, akivel élénk levelezésben állott. Nem érdektelen pillantást vetnünk arra, hogyan reagált

120