Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

Széchenyi István jelentősége, példája

SZÉCHENYI ISTVÁN JELENTŐSÉGE, PÉLDÁJA Szokássá vált — Széchenyi Istvánról emlékezve — életműve legkiemelkedőbb részeként közlekedésfej­lesztő tevékenységét emlegetni. Kétségtelen, hogy he­lyesen értékelte a közlekedés fejlődésének mind gaz­dasági, mind politikai jelentőségét, s mindaz, amit szárazföldi és vízi közlekedésünkért tett, korszakal­kotó. Olyan komplex távlati közlekedésfejlesztési programot dolgozott ki, amely egy évszázadon át iránytűje volt közlekedésügyünknek, s amelynek ha­tása még ma is érvényesül. Kétségtelenül előfutára és egyik megalapozója volt huszadik századi önálló államéletünk kulturális, gaz­dasági és ipari kereteinek. Alig van, különösen száza­dunk első felében, olyan virágzó közgazdasági vagy ipari intézményünk, vállalkozásunk vagy szerveze­tünk, amelyek csíráinál meg ne találnánk az ő kezde­ményező, előrelátó szellemét. A figyelmes szemlélőnek mégis úgy tűnik, hogy életművében — a közlekedésügy mellett — legjelen­tősebb, sőt ma is érzékelhető távlati hatása vízgaz­dálkodási munkásságának van. Az ismert, a megelőző oldalakon sokat idézett te­vékenysége mellett foglalkozott a Száva és a Kulpa hajózásának, szabályozásának kérdésével, a Rába—< Rábcaköz vízrendezésével, a Fertő tó és a Hanság le- csapolásának problémája mellett, az egészséges ivóvíz biztosítása céljából mélyfúrású kutak létesítésével is. Kezdeményezésére készült el hazánk első mélyfúrású artézi kútja. Olyan átfogó ármentesítési, folyamszabályozási szemléletnek volt a kezdeményezője, szervezője, irá­nyítója, amely felismerte az összefüggést a vízszabá­113

Next

/
Thumbnails
Contents