Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

A Balaton gőzhajózásának megteremtése

rad fenn! — Gondolkoznunk kell, jobbat kell kigondolnunk” .. ,!iVl

Foglalkoztatta a Balaton lecsapolásának kérdése is.

„Nincs arrul biztos tudomásom, a Balatont egészen le lehetne-e csapolni; de annyit hiszek, ha lehetne is, bűn volna illyest cselekedni.”^

„A Dunával történő összekötése esetén azonban legott életbe lép a Balaton lecsapolásának rég megpendített terve, mi egyúttal, midőn összeköttetésbe hozná Zala, Veszprém és Somogy sajátságos gazdaságait a Dunával s így Magyarhon legfőbb erével, és viszont; más részrül annyira emelné ki e gyönyörű- tájt minden mocsáribul és honi kis tengerünknek kies partjait ollyannyira varázslaná lakhatóvá, mikép pezsgőbb egészségű kellemeibe szeretvén még tán az is felütné közelében lakhelyét, ki eddigelé csak külföldön tudott kivetkezni unalmibul.”146

Értékelte a tónak, mint vízi útnak a jelentőségét.

„ .. körülbelül 12 mértföld hosszú gyönyörű vízcsatornát képez, mellyet emberi kéz nem bírna nagyobb- szerű szabásokban kiállítani és melly csak nekünk látszik rövidnek, mert pangó állapotban sínylünk; ámde polgáriasodott körülmények között — nézd az angol, nézd a holland földet, — igen hosszú volna, hol még a sokkal rövidebb is — minthogy a mezők kertekké válnak és a kismező is már nagy kert — bámulatos élénkséget szül.”í/l1

,,A’ Balatonon mostanság egyetlen egy meglehetős hajó, de csak egy tűrhető csónak sincs. Bámuljon-e az ember ezen vagy nevessen, én nem tudom. Lebegjen csak egyszer rajta gőzös; s míg bányászokat fog előidézni a hegyekben, és a gőz használatára sürge- tendi a gondolkozót, új életszikrát lövel az egészre . . ,148

Figyelemre érdemesnek a balatoni halászat és bel- gazdálkodásra vonatkozó megjegyzései.

„Többnyire, ha azt véljük, hogy mostani állapotában nem fogják ki a Balatonbul hovahamarább a fo110