Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai (Források a vízügy múltjából 8. Budapest, 1991)
A kötetben használt rövidítések jegyzéke
Jankovich Miklós ezredes a II. József által felszámolt komáromi magyar csajkás kerület pótlására a Katonai Határőrvidék katonai parancsnokságának alárendelt titeli, főleg dólszlávokból szervezett csajkás - mai nówel folyamőr - zászlóalj parancsnoka. Széchenyi 1833. június 29-én járt nála, és Naplójába bejegyezte: „A csajkás fegyvernem minden kritikán alóli. . ." 5 Semlin-Zimony-város a Duna jobb partján, a Száva torkolata közelében, Belgráddal szemben. Az osztrák katonai határőrvidék parancsnokságának állomáshelye, határátkelőhely, s a Szerbia felől érkező utasok számára karantén, azaz egészségügyi vesztegzár-állomás. 8 A Cs. Kir. Csajkás Határőr Zászlóalj hivatásszerűen tanulmányozta a felügyelete alá tartozó folyók, (gy az Al-Duna hidrológiai ós hidrográfiai viszonyalt; mederfelvételeket, folyamtórkópeket készített, vízsebességet mórt, szondázásokat végzett, hajózási útvonalakat jelölt ki. Ez a tevékenysége a 18. század végén, a 19. század elején esetleges volt. Pontos felmérésre és térképezésre 1830-ban, majd 1832-ben kapott parancsot az udvari haditanácstól. A bejárást, a méréseket, s a térképkészítést el Is végezte. Az 1832. évi Al-Duna-bejáráson részt vett Károly Ferdinánd főherceg, a Magyarországon állomásozó osztrák csapatok főparancsnoka is, aki utasítást adott a Vaskapu bejárására ós feltérképezésére is. E munkálatok eredményeként felvett adatsorokat és térképeket a zászlóalj parancsnoka, Jankovich ezredes az udvari haditanácshoz terjesztette fel, ahol ezeket a hadilevéltárban őrzik K. VII. k. 151. ós 152. sz. alatt. A felmérések adatanyagát, térképeit katonai titokként kezelték, s azokba csak egy évszázad múltán vált lehetővé a betekintés. - A főherceg al-dunai szemleútján való részvételt - bár kérte -, Széchenyinek nem engedélyezték, a katonai felmérések eredményeibe sem neki, sem Vásárhelyi Pálnak betekintést nem adtak. Ellenkezőleg, munkájukat nemcsak nem támogatták, hanem hátráltatták, s eredményeiket rosszindulatúan bírálták, ellenük Intrikus bejelentéseket tettek. - A Jankovich ezredes által felterjesztett térképek ós felmérési adatsorok egyébként egyértelműen azt a képet mutatják, hogy Vásárhelyi Pál pontosabb és megbízhatóbb munkát végzett. 7 Obrenovich Jefrem - Milos fejedelem testvére, Belgrád szerb városparancsnoka. 8 Pancsova - Pançevo, városka a Temes folyó bal partján, dunai torkolata közelében. 1794 óta szabad katonai telepes község. 8 Vásárhelyi Pál (1795-1846) a reformkor kiemelkedő vízimórnöke, 1829-től a Duna-mappáció - az Országos Építési és Hajózási Főigazgatóság által végzett Duna-tórkópezós és felmérés - vezetője, 1833-1837 között az Al-Dunaés Vaskapu-szabályozás mérnöke, haláláig Széchenyi megbecsült munkatársa. 10 Temes-Kubinról van szó. Nagyközség a Duna mellett. 11 Moldova - Ómoldova - Újmoldova, kisközségek egymás közelében a Duna bal partján. 12 Báziás, község a Duna bal partján. A Széchenyi által építtetett, Turnu Severinig tartó 122 km hosszú műút kezdőpontja. Harmincadhlvatal (vámhivatal) szókhelye. 13 Stenka - Szirinya - Izlás - Tachtalia, a Kazán-szoros négy veszedelmes sellője. 14 Orsova, a volt Krassó-Szöróny vármegyében, a Duna bal partján, határközsóg. A szemközti parton Új-Orsován álló erőd török parancsnokával, a határőrizettel megbízott Ozmán pasával Széchenyinek sűrű érintkezése volt a későbblek során. Orsova előtt feküdt a Duna medrében a kis Ada-Kaló sziget, melyen ugyancsak török erőd volt 1878-ig. A jugoszláv-román al-dunai vízlépcső építése során víz alá került. 15 A két part között kifeszített kötél szintjéhez viszonyították a mólységmóréseket. 18 Kisváros szerb területen. 17 Serbet - sorbet - szörbet, gyümölcsből készült üdítőital. 18 Kisközség Turnu Severinnel szemben, a Duna jobb partján, szerb település. 18 Turnu Severin volt a Szóchenyl-út végpontja román területen. Itt volt a vallach egészségügyi vesztegzár, karantén, mely orosz kezdeményezésre létesült ós roppant lelassította a Magyarország felől érkezők továbbjutását. A Szóchenyl-út korszakot nyitott a városka fejlődésében, s éppen ezért Széchenyi Istvánt díszpolgárává választotta, s a város középpontjában telket adományozott neki. 20 Pável Fjodorovics Kiszeljov (Kissilev) gróf orosz táborszernagy, később diplomata. 21 Az orosz-török háborút lezáró drinápolyi békekötés után a két vallach fejedelemséget az orosz hadsereg csak 1834ben ürítette ki. Az átmeneti időszak alatt mind Havasalföldön, mind Moldvában Kissilev gróf volt a cári hatalom képviselője és biztosítója, a fejedelmek „pártfogója", a tényleges hatalom birtokosa. 22 Mehádia, nagyközség Herkulesfürdő közelében. Barnaszón bányája tette nevezetessé. 23 Berzászka község a Duna bal partján, a hasonló nevű folyócska torkolatánál, Ómoldova és Orsova között. 24 Traján-híd. Trajánus római császár a dák háborúk után Turnu Severinnel (Drobatanál) hidat emeltetett a Duna medre fölött, Kr. u. 104-ben. A 20 kőpillóren nyugvó 1056 m hosszú híd romjait Széchenyi még látta, s Vásárhelyi leírta, lerajzolta ós közzétette a Társalkodóban. 25 Havasalföld ós Szerbia az orosz-török háborúk során hadszíntér volt, Moldva pedig felvonulási terület, orosz ós török egyaránt pusztította. A háborús pusztítás nyomait ezek a területek évtizedeken át viselték. 26 A Tachtália és a Grében-fok között a Duna medréből kirobbantott több tonnás szikla Budapesten a Közlekedési Múzeum előtti térségen őrzi a munkálatok emlékét ós a Múzeum falában látható az időközben elpusztított Széchenyi-emléktábla másolata. 27 Nota bene - megjegyzendő.
