Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.3 A vízszállítás és vízkormányzás művei - 1.31 Földcsatornák
Minthogy továbbá a nedvesített terület F (s + n . h) . h = ( ^ + n) tehát F-et a szállított vízmennyiség (Q) és a vizsebesség (v) viszonyával kifejezve: _h-nak ezt a kifejezését a kilométerenkénti szivárgási veszteség előbb kapott képletébe helyettesítve: Az L 1000 ? * 3 /1 + n 86 400 ‘ ű + n km hosszú csatorna teljes hosszában fellépő vízveszteség tehát: S L, m /s.km. A szivárgási veszteségnek ez a számítási módja csak olyan csatornák esetében szolgáltat a megfigyelésekkel jól egyező eredményt, amelyek vízhozama az 1 m^/s-et nem igen haladja meg. A szivárgási intenzitás közelitő , kiindulási értékeire Etcheverry a 13. táblázat értékeit javasolja. 13. táblázat Szivárgási intenzitás értéke csatornákban Talajnem Szivárgási intenzitás m^/m^. nap Szikes talaj 0 Vízzáró agyag Félig vízzáró agyag, 0, 60-1, 00 mélységben vizzá0, 075 - 0, 105 ró réteggel 0, 105 - 0, 150 Agyagos vályog, öntésiszap 0, 150 - 0,225 Középkötött vályog, homokos iszap 0, 225 - 0, 300 Homokos vályog 0, 300 - 0,450 Laza homok 0,450 - 0, 525 119
