Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.2 A vízkivétel művei

rendezés pedig ugyanekkor bekapcsolja az alapnyomásíenntartó szivattyút.

Az automatikus vezérlés úgy van megoldva, hogy az egyes főszivattyuk programozása változtatható. Ily módon könnyűszerrel megoldható a főszivattyuk egyenletes megterhelése.

Az alacsony-nyomású területrészt a GANZ-MAVAG cég által leszállított és beszerelt centrifugális szivattyúk látják el vízzel.

Automatikus működésűket az általuk táplált nyomóvezeték végén levő három tározótó vizszintérzékelőitől érkező jelek vezérlik. Mindhárom tó fel van szerelve egy maximum és egy minimum vizszintérzékelő szondával, továbbá uszőkapcsolóval. Az érkező jelek hatására a két főszivattyu először az 1. sz. tavat, majd egyidőben a 2. és 3. sz. tavakat kezdi tölteni, Amikor a 2. sz. tóban maximális a vizszint, elektromos jelzés leállítja az egyik főszivattyut, ugyanakkor zárja a tolózárat a 2. sz. tó felé. Amintaz 1. sz. tő is megtelik, elektromos jelzés kikapcsolja a második főszivattyut is.

Ha öntöző vízkivétel folytán az 1. sz. tározóban a vizszint a minimumra csökken, távjelzés indítja az egyik főszivattyut. Ha a 2. sz. tározóban is minimum értékre csökken a vizszint, nyílik a motoros tolózár és beindul a másik főszivattyu is. Az elektromos kapcsolás olyan, hogy az 1. sz. tározó maximum érzékelő szondája mindkét főszivattyu működését reteszeli, a 2. sz. tározóé azonban csak az egyiket.

Ez utóbbi példából is látható, hogy egy nyomásközpont kialakítását nagyon sok tényező befolyásolja. Ezért a tervezés során, az irányelvek betartása és a lehetséges tipizálás mellett sok egyedi problémát is meg kell oldani a tervezőnek.

1.24 Energiaellátás, hírközlés

A vizkivételi müvek egy részének és a nyomásközpontoknak jelentős villamosenergia igénye van. Az energiaellátás csak a területileg illetékes Áramszolgáltató Vállalattal való kapcsolatfelvétel esetén oldható meg, ugyanis ezek a vállalatok végzik az energiahálózat fejlesztését és az ő engedélyük is szükséges a jelentős energiaigénnyel fellépő létesítmények megvalósításához.

Ha az adott helyen még nem áll rendelkezésre az igényelt energia- mennyiség és a hálózatfejlesztési tervben sem szerepel a helyi bővítés, akkor az energiaellátás érdekében végzett munkák jelentős többletköltséget okoznak. Ezért a létesítmények tervezésénél ezt a szempontot mindig szem előtt kell tartani.

A szivattyútelepek fő villamosberendezését a transzformátorállomás és a kapcsolóberendezés alkotja.

113