Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Bevezetés
BEVEZETES A mezőgazdasági vízgazdálkodás alapvető feladata a termőtalaj ned- vességállapotának szabályozása a mezőgazdasági termelés mindenkori optimális igényeinek megfelelően, a mezőgazdasági vízigények és természetes vízviszonyok, a felhasználható vízkészletek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi egyensúlyának kialakításával. A természetes vízviszonyok általában az egyensúly megbontásának irányába hatnak, ami vizfelesleg vagy vízhiány formájában nyilvánul meg. Eredményként a mezőgazdasági termelésben vízkár, illetőleg aszálykár jelentkezik. A mezőgazdasági vízgazdálkodás a talaj vízháztartásának szabályozásával e károk elhárítására, illetve minimalizálására törekszik. A mezőgazdasági vízgazdálkodás alapfeladatának megoldása kétirányú, egyfelől a hiányzó viz pótlására (öntözés, halastó-gazdálkodás), másfelől a felesleges vizek elvezetésére (síkvidéki, hegy- és dombvidéki vízrendezés) irányul. Mindkét megoldási módnak fontos eszköze a tározás. A mezőgazdasági vízgazdálkodás nemcsak műszaki, hanem komplex tevékenység. Ennek keretében egyfelől a biológiai, a talajtani, az agrotechnikai és a műszaki tényezőket, eszközöket együttesen, egymást kiegészítve és összhangban kell figyelembe venni és alkalmazni. Másfelől az üzemi vízgazdálkodás és a nagytérségi vízgazdálkodás egységes harmonikus rendszerét kell megvalósítani, azaz a mezőgazdasági vízgazdálkodási (belviz, öntöző) rendszereken belül az üzemi elemek és a főművek egységét és összhangját kell létrehozni. A komplex tevékenység harmadszor abban nyilvánul meg, hogy összefüggően és egységesen kell kezelni az öntözést és a vízrendezést. Segédletünk a mezőgazdasági vízgazdálkodás vízhasznosítási részével és annak is műszaki kérdéseivel foglalkozik. A műszaki problémák megoldásának elengedhetetlen feltétele a talajtani, biológiai és agrotechnikai tényezők ismerete, s ezért ezekről is adunk tájékoztatást (táblázatokat, előírásokat, fogalom meghatározásokat stb.). Az ismertetendő műszaki jellegű témák között is vannak olyanok, amelyek megoldása'többnyire nem vizépitőmérnöki feladat - pl. a szivattyútelepek gépészeti és villamossági problémái — de ezek bizonyos szintű ismerete nélkül - az általában generáltervezőként szereplő "vizes" mérnök — nem lehet megfelelő vitapartnere az alvállalkozóknak. A tervezés során a 7
