Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.45 Szennyvízöntözés

Csőfalba épített kapilláris spirál megoldás

B

1/175. ábra

ki. A fő- és mellékvezetékek 19-150 mm átmérőjű polietilén csövek, a mellékvezetékről kiágazó szárny vezetékek szintén polietilén csövek, 9, 5: 12, 7 és 15,9 mm átmérővel. Magas vezetéssel huzalra is felfuggeszthetők. Gyümölcsösök öntözésénél a csepegtetők a fa törzse előtt és után a gyök érzettől függően, megfelelő távolságba helyezendők el.

A nyomástól (0,42 - 2, 11 kp/cm2), a menetek számától (3-34) és a spriálcsövek átmérőjétől (0, 3Q: 0, 35 és 0, 50 mm) függően négy fő spirál- tipus alakult ki kb. 1, 1 1/óra, 2, 3 l/óra, 4, 5 l/őra és 9, 1 l/óra vízhozamokra.

Az 1/177. ábra mutatja a TR1KLGN spirál Q-H jelleggörbéit a tekercsszám függvényében.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a szárnyak mentén - figyelembe véve a terepesés-változásokat is — a kifolyó vízhozamok + 12 % eltérésen belül tarthatók.

1.45 Szennyvizöntözés

A szennyvizöntözés célja az arra alkalmas szennyvizeknek öntözéssel való elhelyezése a talajba, egyúttal azok mezőgazdasági hasznosítása. A szennyvíz elöntözése történhet:- felületi öntözési móddal (árasztó, csörgedeztető, barázdás),- esőszerü öntözési móddal,- altalaj öntözési móddal.

\

489