Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.2 A vízkivétel művei
1.22 A felszíni vízkivétel művei Folyókből, patakokból való vzkivétel esetén az előmunkálatok során lehetőleg 20-30 éves adatsor figyelembevételével meg kell határozni és a tervezés során figyelembe kell venni az előforduló legnagyobb vízállásokat és vízhozamokat. Külön meghat ár ozand ők ezek értékei az öntözési idényre is, továbbá a legkisebb vízállások, vízhozamok és a havonként (Magyarországon elégséges csak a julius, augusztus hóban) előirányzott öntözővíz-meny- nyiség felhasználásának megfelelő 80%-os gyakoriságú vízállások, az ezekhez tartozó vízhozamok, valamint a jéglevonulási és hordalékviszonyok. Meg kell továbbá határozni az öntözési vízkivételt befolyásoló meglevő vagy előirányzott vízhasználatokat, s azt, hogy a tervezett uj vízkivétel miképpen hat a vízfolyás vízjárására, engedélyezett vízhasználataira. A vizbeszerzés felszíni vizekből duzzasztókkal (zsilipekkel), szivor- nyákkal gravitációsan és szivattyúsán végezhető. A szivattyús vizkivételi müvekkel a Szivattyúk, Szivattyútelepek c. (1.23. sz. ) fejezetben foglalkozunk részletesen. A duzzasztóműnél a hidraulikai méretezés alapja, hogy a mü a legnagyobb vízhozamot is le tudja kártétel nélkül vezetni, és biztosítsa a vízkivételhez szükséges vizszintet. Meg kell vizsgálni a duzzasztott vizszint hatását a mezőgazdaságra s az érintett településekre. Szivornyák. Kedvező körülmények esetén árvédelmi töltésen keresztül gravitációs vízkivétel történhet szivornya segítségével. Esetenként kettős működésű (öntöző- és belviz) szivornya is létesíthető. A szivornya QH görbéjét adott szivornyánál a .ß képlet adja, amelyben 9 = + X -±2g F 2g F ahol L, d és F a szivornya hossza, átmérője és keresztmetszete, X pedig a csősurlódási tényező. L = 50 m és X = 0, 02 figyelembevétele esetén 0 0, 3 m esetén 9 értéke 44,5 0 0, 5 m esetén 9 értéke 3, 94 0 0, 8 m esetén 9 értéke 0,454 0 1, 0 m esetén 9 értéke 0, 165 33 /
