Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.2 A vízkivétel művei

Közepes szemcseátmé- rőjU homok (d^ > 0,2

mm- d50 é8 d100 kÖZÖtt túlnyomóan 0, 5 mm feletti szemcsék)

Homok (d^Q > 0, 1 mm)

Egyrétegű kavicsszUrők, Anyagok, mint a murvás homok

vékony, illetve megnövelt vastagsággal, rudvázas vagy egyszerű hasított aíapvázzal. Különböző alapvázak huzaltekercseléssel, illetve szitaszövettel. Vé- dőpalástos és ragasztott szűrők. Talpas csőkutak

KavicsszUrők, kétréteges Anyagok, mint a murvás homok homok, illetve homok-ka- vicsszűrővel, rudas vagy hasított alapvázon huzatte- kercsetéssel vagy szitaszövettel.

Kavicskosaras és különleges szűrők. Talpas csőkutak

durva homok esetében A hasítások és a kavicsszUrők

mérete a vizadöréteg tényleges szemszerkezetének függvényében. Szitaszövetek ka- vicsszűrő esetében négyzetes kötésű 0,2 x 0,2 mm-től 1 x 1 mm-ig.

Slmakötésű vakszövetek 24-60 számig

durva homok e setében A kavicsszUrők és a szltaszövet méretei a vizadöréteg tényleges szemszerkezetének függvényében. Szitaszövetek általában sima, sávoly és pászmás sávoly kötésű vakszövetek, illetve négyzetes kötésű műanyag sziták

A fenti táblázatból nyilvánvaló, hogy a szűrőknek agressziv talajviz esetében korroziótürő anyagokból vagy kor- rőziógátló bevonatokkal kell készülniük. A szűrő szerkezeti elemeinek minimális ellenállást kell képviselniük, tehát a maximális átáramlási felületre kell türekednünk úgy, hogy a kút tényleges üzeme küzben homokolás ne legyen.

W