Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
Vízkivétel önt csat. 0) b, önt csat. Vízkivétel Egyszerre öntözött terület 1/90. a, b ábra Az 1/91. ábrán az un. fővezetéket (0 300 mm) esésirányban vezettük. 100 m barázdahossz esetén a fővezetékben 100 m-ként és a fővezeték végén elágazó van. Szárnyvezetékként (a viz szállítására) ugyancsak 0 300 mm tömlő iktatható be, a viz adagolása pedig 0 200 mm lyukasztott tömlővel (öntözőtömlő) történik. Az elágazó minden ága 0 300 mm, a szintén 0 300 mm- es szárnyvezeték tömlőhöz szlikitővel csatlakoztatjuk az öntözőtömlőt. Az 1/91. ábra szerinti elrendezésben a fővezetékkel, 1 db 50 m hosz- szu szárnyvezetéktömlővel és 2 db 50 m hosszú öntözőtömlővel folyamatos üzem biztosítható. A fővezeték két oldalán 100-100 m széles sáv öntözhető meg. Amig az egyik ("a") öntözőtömlő a fővezeték egyik oldalán üzemel, addig a másik ("b") a fővezeték másik oldalán uj állásba telepíthető. Az elágazóknak a telepítés alatt álló tömlőhöz csatlakozó szárát csiptetővel zárjuk el. A viz irányítása tehát az elágazó szárainak elzárásával, illetve nyitásával történik, ami igen könnyen végezhető egyszerű művelet. A 200 m széles területrész öntözési sorrendjét az 1/91. ábra (I-IV. fázis) jól mutatja. Az 1/92. ábrán a fővezeték (0 300 mm) rétegvonal-irányban halad, s 50 m-ként egy-egy Y elágazást iktattunk be, melynek kiágazó ágai csiptetővel vannak elzárva. Az utolsó elágazáshoz szűkítő segítségével egy 50 m hosszú, 0 200 (az ábrán "b"-vel jelölt) öntözőtömlőt csatoltunk. Ez a tömlő az I. fázisban nem üzemel. Az utolsó elágazáshoz még egy 50 m hosszú, 0 300 mm-es tömlő csatlakozik, amelyhez szűkítő beiktatása után kapcsolódik az "a” jelű öntözőtömlő, ez üzemel az I. fázisban. Amikor az "a" jelű tömlő a kívánt vízmennyiséget kiadagolta, ki kell nyitni a "b" tömlő elzárását az elágazásnál, s el kell zárni az elágazás másik ágát (vagyis 255
